• HisF8
    #162
    Például, ha engem zigóta koromban megkérdeztek volna, hogy zavarna-e, ha egy belső szervemben halmozódó fehérjére rákapcsolnak egy GFP-t, és miután meghaltam fel fognak boncolni, hogy megnézzék pontosan hova gyűlt fel, stb. akkor nyilván azt mondtam volna, hogy persze, csináljátok csak. Ez egy emberkísérlet lett volna, amit én önként és dalolva vállaltam volna, mivel semmiféle hatása nem lett volna az életemre. De egy zigótát nem lehet megkérdezni, a szülei pedig nem dönthetnek helyette. Szóval jó ideig csak azok az eljárások lesznek elfogadva, melyek objektíven előnyösek az utódnak - pl. van egy jó sz@r érrendszert kódoló génje(génegyüttese), és ezt kicserélik egy jót kódolóra. Vagy tudjuk, hogy domináns módon öröklődő betegséget hordoz az egyik szülő (pl. törpenövés egyes fajtái) ilyenkor is szinte biztos, hogy társadalmilag elfogadott/elvárt lenne, hogy kicseréljék ezt a gént, és az számítana botránykőnek, ha egy ilyen törpenövésű szülő direkt tiltaná ezt, "neki törpe gyerek kell" alapon. Lehet, hogy bűncselekmény lenne direkt fogyatékkal élő utódot nemzeni. (Persze, ha technikailag megoldódna a kifejlett egyed génkészletének szerkesztése, akkor az egész elveszítené a jelentőségét, ha valaki hupilila gyereket csinál magának, legfeljebb 18 éves korában színt vált a kölök, nem lenne súlya többé az ilyesminek. Mint ma egy félresikerült hajvágásnak a fodrásznál.)