HisF8#128
Már megint ez a miszticizmus: "ha balul sül el a dolog"... Semmi nem sülhet el balul azon, hogy egy adott lókuszhoz tartozó humán gént kicserélek egy másikra. Most totál véletlen, hogy az x darab variáns közül xy-nak éppen melyik van a teljes készletből. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy melyik gén melyik fehérje izoformáját kódolja, és annak milyen hatásai vannak. Tehát a készletben lévő géneket fel lehet osztani előnyösebbekre, és kevésbé előnyösekre. Mi baja lesz valakinek attól, hogy a kedvezőbb génvariáns fogja megkapni?
Vagy ott van a felnőtt génterápia. Van mondjuk valaki, akinek adott lókuszon, mindkét allélon csak olyan génvariánsai vannak, melyek funkcióképtelen fehérjét kódolnak. Nyilván beteg/halott lesz az illető. Ha most bejuttatok egy működőképes gént random a genomjába, akkor lesznek olyan sejtjei, melyik elő tudják állítani a kívánt, működőképes fehérjét - meggyógyul. Mivel statisztikailag a genomon belül nem génbe fog bevágódni a bevitt gén, ezért nem lesz kiesés egy másik géntermékre nézve. Ezzel a módszerrel már gyógyítottak meg amúgy halálraítélt embereket. Persze az igazi az lenne, ha kivágnánk mindkét, vagy egyik hibás allélt, és irányítottan a helyére raknánk be a működőképes fehérjét kódoló szakaszt, de erre ma még csak zigóták esetében van lehetőség. Épp ezért lenne fontos ha a gyerekvállalás mindig mesterséges megtermékenyítéssel és genomátalakítással, majd beültetéssel járna. Így ki lehetne gyomlálni az összes káros variánst, pár generáció után vissza is lehetne térni a hagyományos útra, mivel a könyvtárból kitisztulnának a káros gének (sőt, ha ez megtörténne, utána már nem lenne biológiai alapja a közeli rokonok közötti szaporodás tiltásának sem, mivel ugyanúgy nem vezetne káros, kétszeres recesszív allélt hordozó fennállások kialakulásához).