#858
Nem kell rendbe rakni. :) Tudom, hogy minden párhuzam sántít többé-kevésbé, mert ha nem sántítana, akkor nem párhuzam lenne, hanem ugyanaz lenne a két dolog. :D
------
Egyébként tegyük fel, hogy esetleg tervezte valaki a földi életet... Ha volt egy kis sütnivalója, akkor olyan biológiai gépeket (élőlényeket) tervezett ide a Földre, amelyek tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz. Vagy, ha nem tud alkalmazkodóképes biológiai gépeket gyártani, akkor olyan bolygót is tervezett volna hozzájuk, ami nem változik.
De mivel a Föld változik, pl. azért, mert a kérge az óceáni és szárazföldi lemezekkel "össze-vissza" vándorol, és ezért az élőhelyek adottságai folyamatosan változnak (éghajlat, domborzat stb-stb.), ezért felesleges olyan biológiai gépeket gyártani, amelyek nem képesek alkalmazkodni a környezetükhöz. (A "környezet"-et nem csak és kizárólag az élettelen környezeti tényezőkre kell érteni, hanem mindenre, ami nem maga az adott élőlénycsoport/populáció, csak nem akarom túlbonyolítani, mert elveszik a lényeg.)
Persze benne van az a lehetőség is, hogy nem tudott ez a tervező alkalmazkodó élőlényeket gyártani, és miután kipusztult egy élőlénycsoport valamilyen környezetbeli változás miatt, hozott helyette másikat. Viszont tisztában vagyunk vele, hogy az élőlények bizonyos kereteken belül képesek a környezetükhöz alkalmazkodni, tehát a tervezők (HA van ilyen) tudtak alkalmazkodóképes élőlényeket gyártani.
Tehát az evolúciót akkor sem lenne szükséges elvetni, ha esetleg netalántán tényleg tervezett minket valaki.
Viszont tökmindegy, hogy terveztek-e vagy csak úgy létrejöttünk, az elsődleges kérdés az, hogy "hogyan". Erre keresi a tudomány a választ elsősorban (mint azt már kifejtettem).
------
Azért tudjuk, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni, mert tudjuk, hogy minden egyes génnek rengetegféle variációja létezik (amelyek mutáció eredményei - ilyen például a többféle hajszín, szőrszín). E variációk miatt az adott populáció egyedeinek minden tulajdonsága időben (generációnként) és térben (egyedenként) fluktuál bizonyos intervallumban. Tehát attól hogy két élőlény egy populációba vagy egy fajba tartozik, még genetikailag messze NEM egyformák.
Pl. van egy mezei nyúl populáció, amelyek minden egyede barna, de a szőrszínt meghatározó géncsoport génjeiből rengeteg variáció van, így ez a barna szőrszín egyedenként legalább egy árnyalatban különbözik (vagy a fenotípusban nem lehet észrevenni különbséget, de a genotípus nem ugyanaz).
Ha viszont a környezet úgy változik meg, hogy egy bizonyos árnyalat előnyösebb, mint a másik (mert például a populáció néhány egyede áttéved más területekre, és ott az jobb rejtőszín a ragadozók elől), akkor a szőrszín tulajdonsága nem fluktuálni fog a két határérték között ezeknél az egyedeknél (amely az új populáció), hanem eltolódik valamelyik véglet irányába, és ha szükséges, túl is lépi azt - vagy újabb mutáció segítségével, vagy mivel a szőrszínt rengeteg gén határozza meg, a gének új elrendeződésével (vagy pedig új gének kerülnek a populáció aktív génkészletébe a populáció teljes génkészletéből).
És ilyen apró változások, eltolódások összessége a genom különböző génjeiben egyszer csak azt eredményezi, hogy az új populáció, ami elkülönült az eredeti populációtól, már kinézetre is nagyban különbözik az eredeti populáció egyedeitől.
És évszázadok vagy évezredek múlva talán új fajnévvel, esetleg nemzetségnévvel is fogjuk illetni őket... (de addig sok minden történhet velük.)
Mint említettem, ugyanez a szituáció akármelyik génnel, akármelyik tulajdonsággal bekövetkezhet. Pl. az antilopok nyakának hosszúsága sem egyforma a genetikai variáció miatt, az is fluktuál, és ha valamiért a hosszabb vagy rövidebb nyak előnyt jelent az átlagossal szemben, akkor a nyakhosszúság is eltolódik valamelyik irányba (pl. a magasabb bokrok táplálóbbak, vagy ha kicsit rövidebb a nyaka, akkor tökéletesen el tud bújni a fűben - csak mondtam valamit).
Tehát a populációnak van egy aktív génkészlete az egyes gének több variációjával, ez kisebb-nagyobb fluktuációt okoz mind térben, mind időben. Az aktív génkészlet a populáció legnagyobb hányadának genomja, de emellett vannak más genotípusú, más génekkel rendelkező egyedek is a populációban, csak nem az jellemző a populációra.
------
Ha ezt tervezte valaki, akkor egy zseni volt, de nekünk nem az a dolgunk, hogy ráfogjuk, biztos tervezte valaki, hanem az, hogy kiderítsük, hogyan működik.
#858