• Doktor Kotász #11
    "Ez nem valami forditasi hiba ? Egy szubatomi reszecske tomege, hogy lehet annyi mint egy egesz atome ? Persze ebben a vilagban nagyabol barmi lehetseges, de akkor is furcsa."

    A két legkönnyebb kvarkból állnak a protonok és neutronok, amik az atommagokat építik fel. Up és Down kvark. A Litium atomtemege 7, ami annyit jelent, hogy 21 kvarkból áll. Az usb barion tartalmaz egy könnyű U-t, és két nehézfiút az S-t meg a B-t (starge kvark, bottom kvark). Ha ezek csak tízszer nagyobb tömegűek, mint a kicsik, máris ketten kiadják egy litium atomtömegét.

    Ugye egy neutron is nagyon instabil, ha nics atommagban, 7-8 perc felezési idővel. Az elméletek szeront úgy éli tól az atommagban a saját halálát, hogy inlább protonná változik, miközben egy protonból lesz neutron helyette. Egy részecske ugrál a protonok és neutronok között, és felcserélgeti azok tulajdonságait. Így nem maradnak a neutronok addig neutronnak, hogy legyen idejük lebomlani.

    És most jön egy ötlet. Mi van, ha ezek az usb barionok felfoghatók egy baszom nehéz neutronnak, és egy atomban szintúgy túlélnék, mint egy neutron?

    És milyenek lennének ezek az atomok, amik ilyen részecskékből épülnének fel. Mennyire lenne stabil egy ilyen részecskékből álló atommag. Rádioaktív lenne vagy sem.

    Miként térnének el kémiailag a hétköznapi atomoktól? Milyen lenne a sűrűségük?
    Ha egy szénatomot felépítenénk, az nehezebb lenne, mint egy urán atom. Hogyan hatna ez a fizikai tulajdonságaira?