Új részecskét fedeztek fel a CERN-ben
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#13
Szerintem nem voltam cinikus.
#12
pontosan ilyen cinizmussal viseltetnek burkoltan a CERN-ben a nem-nyugatiakkal szemben.
-- http://www.heidoc.net/
"Ez nem valami forditasi hiba ? Egy szubatomi reszecske tomege, hogy lehet annyi mint egy egesz atome ? Persze ebben a vilagban nagyabol barmi lehetseges, de akkor is furcsa."
A két legkönnyebb kvarkból állnak a protonok és neutronok, amik az atommagokat építik fel. Up és Down kvark. A Litium atomtemege 7, ami annyit jelent, hogy 21 kvarkból áll. Az usb barion tartalmaz egy könnyû U-t, és két nehézfiút az S-t meg a B-t (starge kvark, bottom kvark). Ha ezek csak tízszer nagyobb tömegûek, mint a kicsik, máris ketten kiadják egy litium atomtömegét.
Ugye egy neutron is nagyon instabil, ha nics atommagban, 7-8 perc felezési idõvel. Az elméletek szeront úgy éli tól az atommagban a saját halálát, hogy inlább protonná változik, miközben egy protonból lesz neutron helyette. Egy részecske ugrál a protonok és neutronok között, és felcserélgeti azok tulajdonságait. Így nem maradnak a neutronok addig neutronnak, hogy legyen idejük lebomlani.
És most jön egy ötlet. Mi van, ha ezek az usb barionok felfoghatók egy baszom nehéz neutronnak, és egy atomban szintúgy túlélnék, mint egy neutron?
És milyenek lennének ezek az atomok, amik ilyen részecskékbõl épülnének fel. Mennyire lenne stabil egy ilyen részecskékbõl álló atommag. Rádioaktív lenne vagy sem.
Miként térnének el kémiailag a hétköznapi atomoktól? Milyen lenne a sûrûségük?
Ha egy szénatomot felépítenénk, az nehezebb lenne, mint egy urán atom. Hogyan hatna ez a fizikai tulajdonságaira?
A két legkönnyebb kvarkból állnak a protonok és neutronok, amik az atommagokat építik fel. Up és Down kvark. A Litium atomtemege 7, ami annyit jelent, hogy 21 kvarkból áll. Az usb barion tartalmaz egy könnyû U-t, és két nehézfiút az S-t meg a B-t (starge kvark, bottom kvark). Ha ezek csak tízszer nagyobb tömegûek, mint a kicsik, máris ketten kiadják egy litium atomtömegét.
Ugye egy neutron is nagyon instabil, ha nics atommagban, 7-8 perc felezési idõvel. Az elméletek szeront úgy éli tól az atommagban a saját halálát, hogy inlább protonná változik, miközben egy protonból lesz neutron helyette. Egy részecske ugrál a protonok és neutronok között, és felcserélgeti azok tulajdonságait. Így nem maradnak a neutronok addig neutronnak, hogy legyen idejük lebomlani.
És most jön egy ötlet. Mi van, ha ezek az usb barionok felfoghatók egy baszom nehéz neutronnak, és egy atomban szintúgy túlélnék, mint egy neutron?
És milyenek lennének ezek az atomok, amik ilyen részecskékbõl épülnének fel. Mennyire lenne stabil egy ilyen részecskékbõl álló atommag. Rádioaktív lenne vagy sem.
Miként térnének el kémiailag a hétköznapi atomoktól? Milyen lenne a sûrûségük?
Ha egy szénatomot felépítenénk, az nehezebb lenne, mint egy urán atom. Hogyan hatna ez a fizikai tulajdonságaira?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#10
A képen kvantumfizikusok és csillagászok láthatók. Épp a körülöttük látható részecskék szuperpozícióját vizsgálták. :)
#9
"Az 12.500 tonnás detektor"
Azért ez így olvasva és képeken is "súlyos" és nem a tömegére gondoltam. Azért ehhez mi technikai tudás kellett.
Azért ez így olvasva és képeken is "súlyos" és nem a tömegére gondoltam. Azért ehhez mi technikai tudás kellett.
#7
A baronesz elment ionos szépségkezelésre, utána barion lett. Az ionos szépségkezelést Kvark József lódítium szalonjában végezték :)
#6
Ne is törõdj vele!
Én reggel a fürdõszobai tükör elõtt felfedeztem a bambariont.
Óriási volt! Egészen emberfejnyi <#eplus2> (sok-sok litium kijött volna belõle
Aztán a kávé után eltûnt.<#vigyor4>
Én reggel a fürdõszobai tükör elõtt felfedeztem a bambariont.
Óriási volt! Egészen emberfejnyi <#eplus2> (sok-sok litium kijött volna belõle
Aztán a kávé után eltûnt.<#vigyor4>
#5
Ebbõl a cikkbõl csak az "usb"-t értettem. <#idiota>
#4
Ha az elcsépelt tömeg-energia ekvivalencia alapján nézi valaki, akkor a lítium 6466 MeV, ez a barion-rezonancia meg 5790 MeV körül lehet: ezt eddig is lehetett sejteni, pontos számot meg nem láttam a PR-ben (Edward Bernays után szabadon). Persze nem vagyok nyugat-ekvivalens, ezért nem tudhatom.
-- http://www.heidoc.net/
""tömege a lítium atomához hasonló"
Ez nem valami forditasi hiba ?"
1. Pl a proton is egy egész atom tömege. :) Nevezetesen a hidrogéné.
2. Tényleg meglepõ, hogy 3 kvark kombinációjábol ilyen nehéz részecske keletkezhet, de, ha tudod, azt, hogy a proton vagy a neutron esetében is csak néhány század százaláknyi a különálló kvarkok össztömege, akkor már semmi furcsa nincs a hírben.
Ez nem valami forditasi hiba ?"
1. Pl a proton is egy egész atom tömege. :) Nevezetesen a hidrogéné.
2. Tényleg meglepõ, hogy 3 kvark kombinációjábol ilyen nehéz részecske keletkezhet, de, ha tudod, azt, hogy a proton vagy a neutron esetében is csak néhány század százaláknyi a különálló kvarkok össztömege, akkor már semmi furcsa nincs a hírben.
#2
"tömege a lítium atomához hasonló"
Ez nem valami forditasi hiba ? Egy szubatomi reszecske tomege, hogy lehet annyi mint egy egesz atome ? Persze ebben a vilagban nagyabol barmi lehetseges, de akkor is furcsa.
"Az új felfedezés azt jelenti, hogy az usb összetételû három megjósolt"
Persze ha van rajta usb csati akkor mar erteheto mitol ilyen nehez. <#fejvakaras><#eplus2>
Ez nem valami forditasi hiba ? Egy szubatomi reszecske tomege, hogy lehet annyi mint egy egesz atome ? Persze ebben a vilagban nagyabol barmi lehetseges, de akkor is furcsa.
"Az új felfedezés azt jelenti, hogy az usb összetételû három megjósolt"
Persze ha van rajta usb csati akkor mar erteheto mitol ilyen nehez. <#fejvakaras><#eplus2>
#1
Ez a CMS együttmûködés keretében született adatból (triviálisan várható) eredmény. Persze, hogy nyugati, a Zürichi Egyetem fizikai karának észlelés. Felesleges a magyar CMS/CERN tagság.
cséemes együttmûködés
cséemes együttmûködés
-- http://www.heidoc.net/