Space Station 13
-
Zero 7th #81 Ez az klónos hülyéskedés egy árulós kör volt, rögtön az utána következő viszont extended, úgyhogy neki is láttam az addigra már egészen kidolgozott tervem végrehajtásához.
Elöljáróban még annyit, hogy sok idióta próbál meg griefelni azzal a kifogással, hogy ők őrült karaktert szerepjátszanak. Gondoltam megmutatom nekik, milyen az, ha valaki őrültet alakít...
Már pár napja gondolkoztam ezen a scenarion, meg volt írva előre egy csomó minden, hajónapló, jegyzetek, levelek, csak kopipésztelni kellett.
Az alap elképzelés az volt, hogy egy zakkant, szerelmes tudós leszek. Röviden az a háttérsztori, hogy a tudós reménytelenül szerelmes egy kolleginába, aki az állomáson dolgozik, és utána megy, csak ezért. Mikor megérkezik, kiderül, hogy a kollegina azt sem tudja ki ő, és amúgy is épp lelép az állomásról, hogy hozzámenjen a vőlegényéhez.
A tudós az állomáson ragad, kénytelen befejezni a műszakot, de közben szorgos munkába kezd...
Az egész arra épült, hogy van a pályán egy elhagyott űrhajó. Szinte soha senki nem megy oda, mert egyrészt nagyon magas szintű access kell hozzá (CE-nek, kapitánynak van csak elegendő), másrészt nem illik tudni róla in character, hogy ott van. Na meg sok játékos nem is ismeri egyáltalán.
Szal elindult a meccs, én meg nekiláttam a terep előkészítésének. Kimentem a szatelithez, vittem egy teleport beacon-t, kiEVAztam az űrhajóhoz. Összeszedtem az összes cuccot amit ott találtam (űrruha, lézerpisztoly, szerszámok, stb), és elhordtam a szatelithez. Elkezdtem a majmokat emberré változtatni, majd az első nőnemű UI+UE adatait eltároltam, és készítettem belőle vagy egy tucat injekciót. Sorban beadtam az emberré változtatott majmoknak. Így mindegyikből kinézetre is, név szerint is Mariana Cox lett. Szépen kihordtam őket a teleporthoz, és átlőttem őket az elhagyott hajóra. Mikor kb 6 Mariana összegyűlt a hajón, elkészítettem a papírokat, kitettem a hajó hídjára a hajónaplót, félkész leveleket, meg a különböző szobákban elhelyezett klónok mellé a jegyzeteket, kb olyanokat, hogy: "Á nem, túl magas." "Nem jó a hajának árnyalata" "Na, ez tökéletes, megvan a képlet. Csak ne dobálná a saját ürülékét" "Ez meg agyhalott, túl sok lett az idegméreg. Másik dózissal kell próbálkoznom." "NEM! MÁR MEGINT EZ AZ AGYHALOTT TEKINTET! Valami mást kell kipróbálnom...". Vittem még egy féltucat zseblámpát és kézi rádió adó-vevőt(utóbbiakat egyrészt a fairplay nevében, másrészt mert én is szerettem volna tudni, mi történik a hajón).
Felkészülés rendben volt, kérdeztem az adminokat, hogy kibasznak-e azért, ha végrehajtom a tervem utolsó fázisát. Megengedték, azzal a feltétellel, hogy ha rosszul sül el, akkor jobban-t kapok.
Szóval elkezdtem elrabolni embereket. Volt egy Odüsszeusz mechám, mounted sleeperrel, szóval viszonylag biztonságosan és feltűnés nélkül tudtam szállítani az embereket át az állomáson keresztül. A teleporter kamrában kidobtam őket a mechából, kiszálltam, lesokkoltam őket, beadtam nekik Mariana genetikai anyagát, és bedobtam őket a hajóra vezető teleportba.
Az első játékos sajnos teljes kudarc volt, szerintem amikor lesokkoltam, kilépett. Később megnéztem a hajót, azon a kockán feküdt, ahová a teleport vitte, agyhalottként. Kicsit elkezdtem aggódni a ban miatt...
A következő "áldozatomat" megkérdeztem OOC, hogy érdekli-e a dolog. Beleegyezett, Marianává változtattam, elküldtem a hajóra, utánamentem, megnéztem, jól van-e, aztán elhúztam.
Elkezdett a rádión segítséget kérni. Közben rám nyitott a teleportszobában a CE, őt is lesokkoltam, levetkőztettem, felébredt, felvette a táskáját, lesokkoltam megint, Mariánásítottam, és bedobtam a teleportba őt is.
Na itt kezdett érdekessé válni a dolog, a két Mariana egymással beszélgetését is továbbította a rádió, de ugye ugyanaz volt a nevük, a legénység fele azt sem tudta, mi van. Közben felnyomtak rádión, hogy én raboltam el őket.
Amikor már kerestek, tudtam, hogy eljött a terv végső fázisa, a menekülés. Kidobtam a mechából az addig benne tartott klónomat, magamat Marianává változtattam, levetkőztem én is meztelenre, és elteleportáltam én is a hajóra.
Sajnos az egész dologban két apró és egy óriási hiba volt. A két apró az, hogy a főmérnök magával tudta vinni a táskáját, amiben volt szerszám is, építőanyag is. A másik, hogy valahogy elszóltam magam a két másik Mariana előtt, és rájöttek, hogy én raboltam el őket. A CE valami szerszámával pépesre verte a fejem, lekötözött egy ágyra, és befalazott.
Aztán jött a nagyobb hiba: sajnos borzalmasan sok időt vett igénybe a set-up. Beletelt vagy két és fél órába. Mire a két Mariana a hajóra került, már bőven eltelt három óra is a fordulóból, és elkezdett nagyon laggolni. Miután én is utánuk mentem, néhány percen belül megszavaztak egy restartot, nem tudott kibontakozni a sztori.
Olyan dolgokkal húztam az időt, amikre semmi szükség nem lett volna. Az első három majom-Marianát mechával, három mounted sleeperben szállítottam, amiről azt hittem, gyorsabb lesz, mintha egyesével vinném, és kevésbé feltűnő. Feltűnőséggel semmi gond nem volt, a másik három Marianat gyalog vonszoltam magam után, és csak egyszer szóltak rám, hogy öltöztessem már fel. Másik fele, hogy a három sleeper olyan gyorsan szippantotta le a mecha energiáját, hogy ott ragadt lerobbanva a teleportkamrában, elemet kellett benne cserélnem.
Egy csomó időt elbasztam a töketlenkedéssel is, hogy kit és hogyan raboljak el, főleg, miután kiderült, hogy az első áldozat rögtön kilépett.
Ezt egyszer meg kell majd próbálnom még egyszer, aztán hagyni kifejlődni a dolgot. Kicsit kevesebb parázással és gyorsabb cselekvéssel szerintem kb egy óra alatt össze tudom rakni a díszleteket. Lehet, hogy egy árulós körben kéne ezt árulóként megjátszani, az emberrablásokat sokkal könnyebb lenne kivitelezni...
Na mindegy, ezen is jól szórakoztam, remélem az elrablottak is.