Space Station 13
  • Zero 7th
    #329
    Uh. A bányászat is, meg a blob is lépett egy szintet a badass skálán. Kimentem bányászni, első sokk, hogy hiába a mason szkenner, nem látok be a sziklába. Sebaj, van műszer, ami megmutatja az értékes érceket. Jé, mi az a fehér? Belevágok, BÁMM, felrobban. Narancssárgára lesebez. Na sebaj, nézelődök. ÁÁÁÁ, randa pókszerű élien!
    Hazaszaladok, állomáson medbayben két blob. Meggyógyítanak, beállok segíteni irtani, erre két ütésből lerak. Bányász RIG-ben.
    Durva lett. Nagyon. Atom intézte el, az állomással együtt.

    Előtte volt egy jó árulós köröm. Vegyész voltam, kettős ügynök, tehát ketten árulók egymás meggyilkolását kaptuk feladatnak. Csináltam pár gyógyszert, hogy ne legyek rögtön gyanús, szereztem egy tűvetőt, főztem egy rakás klórhidrátot meg mutagént, közben hívták a siklót. Gondoltam a kedves ellenség is ott lesz, így is történt. Beszaladt a kápolnába, ott elővettem a tűpisztolyt, rohangáltunk pár kört egymás körül, aztán mikor megakadt egy pillanatra az ajtóban, beleeresztettem a klórhidrátot. Összecsuklott, lenyomtam a torkán két mutagén tablettát és kilőttem a mass driverrel. Aztán mint aki jól végezte dolgát, hazamentem.
    Én voltam az egyetlen sikeres áruló a hatból.