Volt a DaS-ba az Ornstein és Smough harc. 2 napom ment rá, persze összesen "csak" 7 óra.
Sikerült, pedig azt mondtam, hogy ok... ennyi volt én ide kevés vagyok. Amit utána éreztem azt át kell élni, nem igazán lehet leírni.
És ez az egy "élmény" a DaS csak egy picike szelete.
Hidd el, úgy, hogy tudtam, hogy itt nem nagyon van egérút, sokkal, de sokkal jobban koncentráltam a játékra és annyira mélyen elmerültem benne, ami már a "játszok egy játékkal" új szintje.
Nem tudok mást mondani... egyszerűen éreztem ahogy a napok múlásával egyre összeszedettebb, ügyesebb, taktikusabb, előregondolkodóbb lettem és ez az IRL mindennapjaimra is kihatott. Jobb kedvű voltam, az IRL problémákat is sokkal könnyebben és elegánsabban oldottam meg. Nagyon jó érzés volt.
És nagyon rossz érzés volt, amikor már 22x-re haltam meg valahol, de soha nem adtam fel és a végletekig kifigyeltem az egyes ellenfelek tulajdonságait, harcmodorát, hogy az a bizonyos kis rés feltáruljon előttem.
#899