mizar1#27
"Nem gondolom, hogy az ember akkora szám lenne, hogy ne lehetne fejlettebb..."
-Az a helyzet, hogy az ember elég nagy szám.
Elképesztően sikeres és tökéletes produktuma a Világegyetemnek, valójában a Földnek és a Napnak. (Mert ugye e kettő "gyártotta" le.
Amit kritizálunk az emberben, amiért sokan megvetően beszélnek róla, az éppen az evolúció miatt bennünk maradt állat.
Mert ugye állandó harcban vagyunk az ösztöneinkkel.
(Vannak akik nem, vannak akik az ösztöneiket nem tartják ellenőrzésük alatt, hanem szabadjára engedik. Ők előbb utóbb bűnöket követnek el, mivel a társadalom felépítménye nem az ösztönökre, hanem a tudatosságra épül).
Legjobb lenne ezt elfogadnunk, és a tudatunkkal uralkodni felette.
Többségünk már képes erre, hiszen nem erőszakoljuk meg a saját lányunkat, a magasabb tudati szinten élők a 18 év alattiakat, a még magasabb szinten élők pedig senkit sem.
Persze az ösztönöket kiirtani sem szabad, ahogy az egyház akarta.
Mert ha ezt megtesszük elveszítjük a szerelem és a barátság érzését, élményét is.
A szerelmet azért érezzük, hogy mindenáron meg akarjuk szerezni azt akit kiszemeltünk, és utána a védelmünk alá helyezzük, hogy ne férjen hozzá más.
Tehát evolúciós biokémia az alapja.
Lehet, hogy az emberiséget éppen a tudata és az ösztönei közötti harc nemesíti.
Aki sok regényt olvas az valamivel jobban megérti az emberi lényt.
Ezért érdemes jó regényeket olvasni.