#11
A földszerű bolygókat a jelenlegi besorolás szerint gyakorlatilag szinte kizárólag a tömegük miatt tartjuk földszerűnek.
Úgy 30 évvel ezelött még minden olyan szép volt és logikus, csináltak egy egyszerű modellt a szép kiegyensúlyozott pályákkal rendelkező Naprendszer kialakulására, ahol szinte evolutív módon történtek a változások. A bolygóképződés után már szinte semmilyen nagyobb katasztrófa nem történt. Kívül kialakultak a könnyebb elemekből álló bolygók, belül meg a közetbolygók, általában vasmaggal.
Namost az utóbbi 10 évben felfedezett világok ennek a modellnek nagyjából ellentmondanak. A csillag mellet közvetlenül keringő hatalmas, ki tudja miből álló bolygókat találunk, meg mondjuk földnagyságú bolygókat a kevés színkép adat alapján szinte teljesen vízből, meg ilyeneket.
Ilyen változatos világegytemre, nem számítottunk és ezért nincsenek is egységes modellek. Egyrészt.
Másrészt a jelenlegi érzékelési módok torzítják a valós statisztikákat, mert konkrétan csak ilyen extrém bolygókat tudunk érzékelni, mert az különül el a csillag hatalmas sugárzásától.
Olyan kiegyensúlyozott bolygórendszereket, annak összes bolygójával, mint pl. amilyen a Naprendszer, valójában csak nagyon speciális esetekben tudunk megtalálni. Ezért a statisztikáink nagyvalószínűséggel nem tükrözik a valóságot, vagy ha igen, akkor meg el sem tudjuk képzelni, hogy miért.
A tejútrendszerben van mondjuk 200 mrd csillag, minden csillagnak lehet néhány bolygója, na most ezekből megtaláltunk néhány százat.
Aki azt hiszi, hogy az eddigi eredményekből bárminemű következtetést le lehet vonni, az túl sokat képzel magáról.
Szerintem.
#11