72
-
halgatyó #32 A cikk igen érdekes kérdéskört feszeget. Abszolút tudományos igazságokat persze -- ma még -- nem lehet várni, azok az eredmények, amiket eddig elértek, hatalmas tudományos értékkel bírnak, és minden tiszteletet megérdemelnek.
Az más kérdés, hogy a távolság miatt ennél sokkal többet a közeli jövőben nem fogunk megtudni ezekről a bolygókról. Ahhoz szerintem közelebb kellene menni, vagy olyan hatalmas műszereket (valószínűleg űrteleszkópokat) kellene építeni, amelyek a jelenlegi világgazdasági bajban egyhamar nem fognak megépülni.
A tudásra kíváncsi ember mindigis a fantáziájával egészítette ki a tudás hiányosságait, ez a jelen cikkről is érezhető. Ettől még érdekes, csak mindent a helyére kell tenni. -
mizar1 #31 "Elvileg nem bolygók, mert nem csillag körül keringenek."
Ezek a bolyongók. -
mizar1 #30 De igazam van.
Egy bizonyos szint fölött az ember nem trágár.
De ne keseredj el, te is megütheted azt a szintet, csak akarnod kell.
Helyesírási vagy nyelvhelyességi hibáért én csak ritkán szólok.
Főleg olyanokra aki úgy oktat ki másokat, hogy ő maga is hibázik közben.
Ezt tettem, ha visszanézed és nem veled szemben. -
Doktor Kotász #29 "De miért csak csillagok alakulhatnak ki a bolygóközi gáz/? Mi van, ha bolygók is simán kialakulnak? Na akkor viszont tele van a csillagközi űr ilyen kisebb nagyobb csillaghoz nem kapcsolódó planétával, amelyek alig várják, hogy beessenek valahova.:)"
Annyira nem idegen ez a tudományos tézisektől. Még egy külön kifejezés is van erre az objektumkategóriára. Elvileg nem bolygók, mert nem csillag körül keringenek. -
Doktor Kotász #28 "Én nagyobb gondnak tartom a trágárságot.
A helyesírási és a nyelvhelyességi hibák ismerethiány, vagy érzék hiánya miatt van.
A trágárság viszont szemetelés a nyelvben, durvaság és kulturálatlanságra vall."
Nincs igazad bazmeg, ha összeszarod magad akkor sem.
Más klavin írni, mint papírra, így előfordulhat elütés. Főleg úgy, hogy kétujjal gépelek, és nem is látom a monitort ilyenkor, mert a klavit skubizom. A nyelvtannácik zavarnak, akik egy hibáűra trollkodnak.
De most nem erről volt szó, hanem a rövid és hosszú ékezetes magánhangzók durva, esetleges tippszerű használatáról.
Olvasni kellene nyomtatott irodalmat!
Na de, ma már egymást olvassuk, így nincs honnan megtanulni a helyesírást. -
Doktor Kotász #27 Jó beszész a hejesirásrol de komojan!
:-) -
mizar1 #26 "Olyan 15 millió kelvinnél"
15 millió Celsiusnál is beindul. :-) -
mizar1 #25 Én nem vitattam, hogy jelenleg ez a hivatalosan elfogadott változat.
Mindössze annyit írtam, hogy nem biztos, hogy így történt. -
mizar1 #24 Nyilván.
De ahhoz, hogy metán eső essen elég hidegnek kell lennie.
Olyan hidegnek, hogy nemigen lesz ott élet. -
Doktor Kotász #23 "-Itt azért van egy kis hiba szerintem.
Mivel a lakhatósági zónáról beszélünk, elég furcsa feltételezés a metán eső."
A lakhatósádi zóna a csillagtól mért távolság intervallumot jelent.
Pusztán a hőmérsékletre vonatkozik. A folyékony víz lehetőségére. Kémiáról nincs benne szó.
Hétköznapi nyelven a lakhatósági zóna az a zóna, amin belül lehetnek a lakható bolygók, és nem azt jelenti, hogy ami belül van, az mind lakható. -
Artyy #22 Az, hogy a csillag keletkezésekor létrejövő anyagkorongból keletkeznek a bolygók nem kérdéses. Illetve a csillagtól függetlenül is keletkezhetnek, ezek a planemók.
Amikor a csillagközi gázfelhő molekulák elkezdenek összecsomósodni a saját gravitációjuk miatt, sűrűbb magok keletkeznek. Az ezt követő mag folyamatosan összehúzódik, de még annyira ritka, hogy a felszabaduló energia szabadón kisugárzódik, ezért a mag hőmérséklete itt még nem emelkedik. Egy idő után olyan sűrűvé válik, hogy kialakul a protocsillag. A sugárzás innentől már nem tud akadálytalanul kijutni belőle, ezért elkezd emelkedni a hőmérséklete. Olyan 15 millió kelvinnél meg beindul a hidrogén héliummá átalakítása, vagyis a fúziós reakciók. Innentől már nem húzódik össze jobban a mag. A megmaradt csillag körüli anyagkorong egy részét a fúzió kilöki az űrbe a másik része pedig ennek hatására és a gravitációs hatások következtében összecsomósítják a port és gázt így létrejőve a bolygócsírákat. Majd ezeknek az egyre erősödő saját gravitációjuk összegyűjti a körülöttük megmaradt anyagot és kialakulnak a bolygók.
Már hasonló jelenségeket megfigyeltek infravörös teleszkóppal. Ezért feltételezik egy elmélet szerint, hogy a mi naprendszerünk is így jött létre. -
mizar1 #21 Igen, az elfogadott elmélet szerint.
De lehet, hogy ez a korong csak a törmeléket jelenti, amelyben később a bolygók "rendet vágtak", a bolygókat pedig a Nap keletkezésekor a Napot elhagyó forró anyaghíd földarabolódása hozta létre.
Az összehúzódott ősi Nap, amely az összehúzódás miatt gyorsan felpörög így pörgésében lelassul, ami megfelel a mai helyzetnek. -
#20
Elvileg a protocsillag körül a bolygók egy akkréciós korongból alakulnak ki, ami mondjuk a Szaturnusz gyűrűjéhez hasonlít.
De miért csak csillagok alakulhatnak ki a bolygóközi gáz/? Mi van, ha bolygók is simán kialakulnak? Na akkor viszont tele van a csillagközi űr ilyen kisebb nagyobb csillaghoz nem kapcsolódó planétával, amelyek alig várják, hogy beessenek valahova.:)
Másrészt a Naprendszerben tapasztalható anomáliák (Vénusz forgása, Uránusz tengelye, Plutóra modell, mint a Neptunusz egyik volt holdja) azt mutatják, hogy ezek elkövetői ott bujkálnak azóta is a csillagközi térben, egyszer lehet hogy a Naprendszer része voltak, de a katasztrófa kirepítette őket. Azok a bolygók meg azért vannak ott.
Amúgy az a dúrva, hogy ahogy alakul ki a protocsillag úgy kéne megszöknie a Héliumnak és a hidrogénnek a hőmérséklet emelkedése miatt. Szóval a csillagok kialakulása vagy úgy történik, hogy viszonylag hirtelen összeroppanásszerűen összeomlik egy ilyen csillagközi felhő. Vagy...
Vagy pl úgy, hogy a csillagközi felhőből lesz először kismiillió kis jupiter, majd ezek ütköznek össze. Az, hogy óriásbolygókat találnak a csillaghoz közeli pályán pont ezt az utóbbi lehetőséget erősíti meg, (amit lehet, hogy valaki már előttem tudományosan leírt, de momentán én most szoptam ki az ujjamból:) Majd utána nézek:) -
mizar1 #19 A bolygók szerintem nem a manapság elfogadott elmélet szerint keletkeztek, vagyis nem összetapadásokkal és ütközésekkel.
Elképzelhető, hogy mivel a Nap a Teljes naprendszer anyagának a 99%-a, az ősi Nap úgy fújta ki a bolygókat mint mi a szappanbuborékokat. Meg se kottyant neki.
Egyébként a Nap légkörében (leszámítva a héliumot és a hidrogént) az elemek olyan majdnem olyan arányban vannak jelen mint a Földön. -
mizar1 #18 Ez az "eltolódás" nem fog menni.
Nem véletlenül építkezik az élővilág azokból az elemekből amelyekből építkezik.
Mindennek oka, mégpedig nyomós oka van. -
mizar1 #17 Én nagyobb gondnak tartom a trágárságot.
A helyesírási és a nyelvhelyességi hibák ismerethiány, vagy érzék hiánya miatt van.
A trágárság viszont szemetelés a nyelvben, durvaság és kulturálatlanságra vall.
Sajnos, az újabb generációk már a nyelv természetes részeként használják, az idősebb generációt, abból is a kulturáltabb embereket viszont nagyon zavarja.
-
Artyy #16 Egy csillag előtt átvonuló exobolygó spektruma is rárakódik a csillag színképvonalaira. A doppler-eltolódásából adódóan szét meg szét lehet választani őket egymástól. Így kapják meg az exobolygó légkörének összetételét. Magyaráz a csillag fénye átvilágít a exobolygó légkörén. -
Artyy #15 Attól Földszerűek, hogy folyékony víz jelenlétéhez megfelelő távolságban vannak napjuktól és nem gázorjások, hanem kőzetbolygók. És elég nagy tömegűek egy légkör megtartásához. De további összehasonlításnál eltérő kémiai összetételt és éghajlati viszonyokat fedeztek fel hiába felelnek meg ezeknek a feltételeknek. Tehát egy igazán Földszerű bolygóhoz sokkal összetettebb feltételek szükségesek. -
harcu #14 "egy földszerű bolygó kémiailag minden lehet, csak éppen a Földhöz hasonló nem. "
Na most akkor a Föld egy földszerű bolygó, így tehát nem hasonlíthat a Földhöz, tehát a Föld az nem Föld, és nem lakható. Értem én a logikát, vagy a ló gigáját, vagy mit. -
Lucy in the Sky #13 Megfelelő méretű bolygón simán lehet akkora légköri nyomás a "lakhatósági zóna" ránk szabott szűk hőmérsékleti tartományában is, hogy cseppekben hulljon a metán. De a lakhatósági zóna kb. arról szól hogy az ismert földi élet hol lenne elképzelhető, itt meg nem erről van szó.
Más: arra tud vki. bármit mondani, hogy milyen bizonyított, vagy akár csak feltételezett összefüggés létezik egy csillag színképe és a bolygói összetétele között? Tehát: van bármilyen tudományos alapja ennek a tanulmánynak?
Egyébként meg nem akadémiai szintű dialektusra vágyom, tudom hogy az én írásom sem tökéletes, csak vannak dolgok amik basszák a szemem, pl. ha valaki következetesen minden harmadik leírt szavában elköveti ugyanazt a hibát, az igenis "kurvára zavaró", nem csak nagyon. Smitpálosodik a nemzet. Talán segít ha felhívjuk rá a figyelmet, nem az a célom h megalázzam szerencsétlent, hanem h legközelebb ne csinálja. Kihalt volt a topic, hát kibosszankodtam magam, mea maxima culpa :) -
#12
Kínos amit művelsz.
![]()
-
#11
A földszerű bolygókat a jelenlegi besorolás szerint gyakorlatilag szinte kizárólag a tömegük miatt tartjuk földszerűnek.
Úgy 30 évvel ezelött még minden olyan szép volt és logikus, csináltak egy egyszerű modellt a szép kiegyensúlyozott pályákkal rendelkező Naprendszer kialakulására, ahol szinte evolutív módon történtek a változások. A bolygóképződés után már szinte semmilyen nagyobb katasztrófa nem történt. Kívül kialakultak a könnyebb elemekből álló bolygók, belül meg a közetbolygók, általában vasmaggal.
Namost az utóbbi 10 évben felfedezett világok ennek a modellnek nagyjából ellentmondanak. A csillag mellet közvetlenül keringő hatalmas, ki tudja miből álló bolygókat találunk, meg mondjuk földnagyságú bolygókat a kevés színkép adat alapján szinte teljesen vízből, meg ilyeneket.
Ilyen változatos világegytemre, nem számítottunk és ezért nincsenek is egységes modellek. Egyrészt.
Másrészt a jelenlegi érzékelési módok torzítják a valós statisztikákat, mert konkrétan csak ilyen extrém bolygókat tudunk érzékelni, mert az különül el a csillag hatalmas sugárzásától.
Olyan kiegyensúlyozott bolygórendszereket, annak összes bolygójával, mint pl. amilyen a Naprendszer, valójában csak nagyon speciális esetekben tudunk megtalálni. Ezért a statisztikáink nagyvalószínűséggel nem tükrözik a valóságot, vagy ha igen, akkor meg el sem tudjuk képzelni, hogy miért.
A tejútrendszerben van mondjuk 200 mrd csillag, minden csillagnak lehet néhány bolygója, na most ezekből megtaláltunk néhány százat.
Aki azt hiszi, hogy az eddigi eredményekből bárminemű következtetést le lehet vonni, az túl sokat képzel magáról.
Szerintem.
Ja és jó szórakozást a nyelvészkollégáknak!
:D -
#10
"Szerintem még csak a felszínét sem karcolgatjuk és fingunk sincs arról, hogy milyen lehet valójában az élet a Földön kívűl."
Mivel még nem láttunk, ezért ez így van. Viszont, ha földszerű bolygón keresgélünk, és találunk, akkor felesleges meglepődni azon, ha hasonló szervezetek alakultak ki ott is, mint a Földön.
Viszont, ha a földitől eltérő környezeti jellemzők között teljesen eltérő elemek felhasználásával is létre jöhet "élő" rendszer, akkor az létre is jött/fog jönni - szerintem.
Szerintem elég nagy az űr ahhoz, hogy eltérő körülmények (nyomás, hőmérséklet, rendelkezésre álló elemek) hatására eltérő önfenntartó és - diszkrét jellegű öröklődési determinánsokat tartalmazó információtároló ágens segítségével - önmagukat reprodukáló, viszonylag bonyolult rendszerek jöjjenek létre. Maximum azt nem teszi lehetővé, hogy a földihez hasonló bonyolultsággal bíró felsőbbrendű rendszerek (pl. puhatestűek, szelvényesek /gyűrűsférgek, ízeltlábúak/, gerincesek csoportjai, páfrányok és annál fejlettebb növénycsoportok) alakulhassanak ki.
Viszont az űr végtelen, úgyhogy még ez is lehetséges. Legfeljebb soha nem találkozunk ilyenekkel. -
Szefmester #9 Valakinek lehet hogy lakható. Az életet még most is mint a földit tudják elképzelni, csak talán mostanra kicsit kitolódtak az "élhető" zónák. Az persze még mindig könnyen előfordulhat hogy az élet nem feltétlen csak négy bázisból variálódik a DNS-ük. Akár már egy újabb pár is okozhat érdekes változásokat. De akár az is elképzelhető (bár kevésbé valószínű) hogy az ott kifejlődött élet építőkövei el vannak tolódva a periodus rendszerben egyel lefelé.
Gondolom amíg nem alkotnak meg a tudósok elvetemültebbjei (pl angolok) mesterségesen egy szerves molekulát szomszéd atomokból addig nem lesz ötlet szinten sem hogy ilyen életet keressünk. -
mizar1 #8 "...a karbidok kémiailag szétbontják a vizet, szénmonoxid és metán esőt hozva létre. Egy ilyen bolygón az élet olyan, mint egy betondzsungelben szmogriadó idején."
-Itt azért van egy kis hiba szerintem.
Mivel a lakhatósági zónáról beszélünk, elég furcsa feltételezés a metán eső.
-
mizar1 #7 Nagyon nem különbözhet a földitől. -
mizar1 #6 "No offense" -??? Ez nem magyar.
"...a fenti szavak egyikét sem hosszú ú/ű-vel írják."
-Manapság. Akkoriban viszont igen.
"talán azt gondolják a népek hogy ettől okosabbnak..."
-A "hogy elé vessző kell.
"Kurvára zavaró"
-"Nagyon zavaró". Egy bizonyos szint fölött, éppen amit képviselni szeretnél már nem trágár az ember.
" időnként azt hiszem hogy..."
-A "hogy" elé itt is kell a vessző.
"annyit tudunk hogy léteznek.." -Itt is.
-
vumbi #5 Gondolom bolcsesz vagy. Gondolom 20 alatti. Semennyire nem erdekel a cikk, csak a szad szereted jartatni.Menj inkabb a Facebookra... (Jo szorakozast a helyesirasomhoz :)) -
#4
„Szerintem még csak a felszínét sem karcolgatjuk és fingunk sincs arról, hogy milyen lehet valójában az élet a Földön kívűl.”
Azért, mert téged biztos a reptoidok irányítanak! -
Lucy in the Sky #3 "kialakúlt" "keresztűl" "kívűl" - Vörösmarty Szózata kezdődik úgy, hogy "Hazádnak rendületlenűl...", azt nem tudom, hogy a korabeli írott nyelv volt-e általában ilyen, valami szokatlan költői fordulatnak szánta, netán egyszerűen megfolyt a tinta a kéziraton, de a fenti szavak egyikét sem hosszú ú/ű-vel írják. Ellenben a valószínűt, na azt sikerült leírnod röviddel, pedig azt pont hosszúval kéne :)
No offense, csak mostanában trend lett abból, hogy mezei kommentek archaikus hőskölteményeket idéző nyelvi elemekkel vannak teletűzdelve, talán azt gondolják a népek hogy ettől okosabbnak vagy műveltebbnek fognak látszani? Kurvára zavaró, a fejem is belefájdul, ráadásul időnként azt hiszem hogy kosz van a képernyőn, aztán hiába törölgetem... :D
Miután a cikkhez nem nagyon lehet mit hozzászólni, nem kérek elnézést az offért.
Leszámítva azt, hogy az exobolygókról általánosságban annyit tudunk hogy léteznek, ráadásul az ezeket alkotó nehezebb elemek eloszlása és a csillaguk színképe közti összefüggés még elméletileg sem tisztázott, ha létezik ilyen egyáltalán. Legalábbis eddig úgy tudtam, hogy az asztrofizika mai állása szerint a kőzetbolygók anyagának zöme nem az anyacsillagukból, hanem szupernóvákból származik, tehát a most megfigyelhető rendszerektől teljesen független eseményekben keletkezett. Ilyen erővel pedig akármi lehet azokon a bolygókon. Tényleg nem értem a szerző logikáját, valaki segítene? -
#2
Na ja. Ez az élet dolog is kicsit olyan, mint amikor valaki egész életét egy szobában éli le. Van egy kialakúlt képe a világról, van egy ablak amin keresztűl kilát az utcára de, valószínüleg elképedne azon ha látná az oceánt vagy a grand canyon-t. Valahogy mi itt a földön élő lények is így vagyunk ezzel. Számunkra az élet az ami ezen a bolygón van - mivel mi ebben a környezetben élünk - és még csak nem is sejthetjük, hogy milyen életformák, létformák léteznek a mi világunkon kívűl. Szerintem még csak a felszínét sem karcolgatjuk és fingunk sincs arról, hogy milyen lehet valójában az élet a Földön kívűl. -
#1
De most komolyan: Eddig ez nem volt teljesen nyilvánvaló?
![]()
