Nem minden bolygó földszerű, ami annak látszik

Az, hogy a csillag keletkezésekor létrejövõ anyagkorongból keletkeznek a bolygók nem kérdéses. Illetve a csillagtól függetlenül is keletkezhetnek, ezek a planemók.

Amikor a csillagközi gázfelhõ molekulák elkezdenek összecsomósodni a saját gravitációjuk miatt, sûrûbb magok keletkeznek. Az ezt követõ mag folyamatosan összehúzódik, de még annyira ritka, hogy a felszabaduló energia szabadón kisugárzódik, ezért a mag hõmérséklete itt még nem emelkedik. Egy idõ után olyan sûrûvé válik, hogy kialakul a protocsillag. A sugárzás innentõl már nem tud akadálytalanul kijutni belõle, ezért elkezd emelkedni a hõmérséklete. Olyan 15 millió kelvinnél meg beindul a hidrogén héliummá átalakítása, vagyis a fúziós reakciók. Innentõl már nem húzódik össze jobban a mag. A megmaradt csillag körüli anyagkorong egy részét a fúzió kilöki az ûrbe a másik része pedig ennek hatására és a gravitációs hatások következtében összecsomósítják a port és gázt így létrejõve a bolygócsírákat. Majd ezeknek az egyre erõsödõ saját gravitációjuk összegyûjti a körülöttük megmaradt anyagot és kialakulnak a bolygók.

Már hasonló jelenségeket megfigyeltek infravörös teleszkóppal. Ezért feltételezik egy elmélet szerint, hogy a mi naprendszerünk is így jött létre.

Igen, az elfogadott elmélet szerint.
De lehet, hogy ez a korong csak a törmeléket jelenti, amelyben késõbb a bolygók "rendet vágtak", a bolygókat pedig a Nap keletkezésekor a Napot elhagyó forró anyaghíd földarabolódása hozta létre.
Az összehúzódott õsi Nap, amely az összehúzódás miatt gyorsan felpörög így pörgésében lelassul, ami megfelel a mai helyzetnek.

Elvileg a protocsillag körül a bolygók egy akkréciós korongból alakulnak ki, ami mondjuk a Szaturnusz gyûrûjéhez hasonlít.

De miért csak csillagok alakulhatnak ki a bolygóközi gáz/? Mi van, ha bolygók is simán kialakulnak? Na akkor viszont tele van a csillagközi ûr ilyen kisebb nagyobb csillaghoz nem kapcsolódó planétával, amelyek alig várják, hogy beessenek valahova.😊

Másrészt a Naprendszerben tapasztalható anomáliák (Vénusz forgása, Uránusz tengelye, Plutóra modell, mint a Neptunusz egyik volt holdja) azt mutatják, hogy ezek elkövetõi ott bujkálnak azóta is a csillagközi térben, egyszer lehet hogy a Naprendszer része voltak, de a katasztrófa kirepítette õket. Azok a bolygók meg azért vannak ott.

Amúgy az a dúrva, hogy ahogy alakul ki a protocsillag úgy kéne megszöknie a Héliumnak és a hidrogénnek a hõmérséklet emelkedése miatt. Szóval a csillagok kialakulása vagy úgy történik, hogy viszonylag hirtelen összeroppanásszerûen összeomlik egy ilyen csillagközi felhõ. Vagy...

Vagy pl úgy, hogy a csillagközi felhõbõl lesz elõször kismiillió kis jupiter, majd ezek ütköznek össze. Az, hogy óriásbolygókat találnak a csillaghoz közeli pályán pont ezt az utóbbi lehetõséget erõsíti meg, (amit lehet, hogy valaki már elõttem tudományosan leírt, de momentán én most szoptam ki az ujjamból😊 Majd utána nézek😊

A bolygók szerintem nem a manapság elfogadott elmélet szerint keletkeztek, vagyis nem összetapadásokkal és ütközésekkel.

Elképzelhetõ, hogy mivel a Nap a Teljes naprendszer anyagának a 99%-a, az õsi Nap úgy fújta ki a bolygókat mint mi a szappanbuborékokat. Meg se kottyant neki.

Egyébként a Nap légkörében (leszámítva a héliumot és a hidrogént) az elemek olyan majdnem olyan arányban vannak jelen mint a Földön.

Ez az "eltolódás" nem fog menni.

Nem véletlenül építkezik az élõvilág azokból az elemekbõl amelyekbõl építkezik.
Mindennek oka, mégpedig nyomós oka van.

Én nagyobb gondnak tartom a trágárságot.
A helyesírási és a nyelvhelyességi hibák ismerethiány, vagy érzék hiánya miatt van.
A trágárság viszont szemetelés a nyelvben, durvaság és kulturálatlanságra vall.
Sajnos, az újabb generációk már a nyelv természetes részeként használják, az idõsebb generációt, abból is a kulturáltabb embereket viszont nagyon zavarja.

Egy csillag elõtt átvonuló exobolygó spektruma is rárakódik a csillag színképvonalaira. A doppler-eltolódásából adódóan szét meg szét lehet választani õket egymástól. Így kapják meg az exobolygó légkörének összetételét. Magyaráz a csillag fénye átvilágít a exobolygó légkörén.

Attól Földszerûek, hogy folyékony víz jelenlétéhez megfelelõ távolságban vannak napjuktól és nem gázorjások, hanem kõzetbolygók. És elég nagy tömegûek egy légkör megtartásához. De további összehasonlításnál eltérõ kémiai összetételt és éghajlati viszonyokat fedeztek fel hiába felelnek meg ezeknek a feltételeknek. Tehát egy igazán Földszerû bolygóhoz sokkal összetettebb feltételek szükségesek.

"egy földszerû bolygó kémiailag minden lehet, csak éppen a Földhöz hasonló nem. "

Na most akkor a Föld egy földszerû bolygó, így tehát nem hasonlíthat a Földhöz, tehát a Föld az nem Föld, és nem lakható. Értem én a logikát, vagy a ló gigáját, vagy mit.

Megfelelõ méretû bolygón simán lehet akkora légköri nyomás a "lakhatósági zóna" ránk szabott szûk hõmérsékleti tartományában is, hogy cseppekben hulljon a metán. De a lakhatósági zóna kb. arról szól hogy az ismert földi élet hol lenne elképzelhetõ, itt meg nem errõl van szó.

Más: arra tud vki. bármit mondani, hogy milyen bizonyított, vagy akár csak feltételezett összefüggés létezik egy csillag színképe és a bolygói összetétele között? Tehát: van bármilyen tudományos alapja ennek a tanulmánynak?

Egyébként meg nem akadémiai szintû dialektusra vágyom, tudom hogy az én írásom sem tökéletes, csak vannak dolgok amik basszák a szemem, pl. ha valaki következetesen minden harmadik leírt szavában elköveti ugyanazt a hibát, az igenis "kurvára zavaró", nem csak nagyon. Smitpálosodik a nemzet. Talán segít ha felhívjuk rá a figyelmet, nem az a célom h megalázzam szerencsétlent, hanem h legközelebb ne csinálja. Kihalt volt a topic, hát kibosszankodtam magam, mea maxima culpa 😊

Kínos amit mûvelsz.

A földszerû bolygókat a jelenlegi besorolás szerint gyakorlatilag szinte kizárólag a tömegük miatt tartjuk földszerûnek.

Úgy 30 évvel ezelött még minden olyan szép volt és logikus, csináltak egy egyszerû modellt a szép kiegyensúlyozott pályákkal rendelkezõ Naprendszer kialakulására, ahol szinte evolutív módon történtek a változások. A bolygóképzõdés után már szinte semmilyen nagyobb katasztrófa nem történt. Kívül kialakultak a könnyebb elemekbõl álló bolygók, belül meg a közetbolygók, általában vasmaggal.

Namost az utóbbi 10 évben felfedezett világok ennek a modellnek nagyjából ellentmondanak. A csillag mellet közvetlenül keringõ hatalmas, ki tudja mibõl álló bolygókat találunk, meg mondjuk földnagyságú bolygókat a kevés színkép adat alapján szinte teljesen vízbõl, meg ilyeneket.
Ilyen változatos világegytemre, nem számítottunk és ezért nincsenek is egységes modellek. Egyrészt.
Másrészt a jelenlegi érzékelési módok torzítják a valós statisztikákat, mert konkrétan csak ilyen extrém bolygókat tudunk érzékelni, mert az különül el a csillag hatalmas sugárzásától.

Olyan kiegyensúlyozott bolygórendszereket, annak összes bolygójával, mint pl. amilyen a Naprendszer, valójában csak nagyon speciális esetekben tudunk megtalálni. Ezért a statisztikáink nagyvalószínûséggel nem tükrözik a valóságot, vagy ha igen, akkor meg el sem tudjuk képzelni, hogy miért.

A tejútrendszerben van mondjuk 200 mrd csillag, minden csillagnak lehet néhány bolygója, na most ezekbõl megtaláltunk néhány százat.
Aki azt hiszi, hogy az eddigi eredményekbõl bárminemû következtetést le lehet vonni, az túl sokat képzel magáról.
Szerintem.

Ja és jó szórakozást a nyelvészkollégáknak!
😄

"Szerintem még csak a felszínét sem karcolgatjuk és fingunk sincs arról, hogy milyen lehet valójában az élet a Földön kívûl."

Mivel még nem láttunk, ezért ez így van. Viszont, ha földszerû bolygón keresgélünk, és találunk, akkor felesleges meglepõdni azon, ha hasonló szervezetek alakultak ki ott is, mint a Földön.

Viszont, ha a földitõl eltérõ környezeti jellemzõk között teljesen eltérõ elemek felhasználásával is létre jöhet "élõ" rendszer, akkor az létre is jött/fog jönni - szerintem.

Szerintem elég nagy az ûr ahhoz, hogy eltérõ körülmények (nyomás, hõmérséklet, rendelkezésre álló elemek) hatására eltérõ önfenntartó és - diszkrét jellegû öröklõdési determinánsokat tartalmazó információtároló ágens segítségével - önmagukat reprodukáló, viszonylag bonyolult rendszerek jöjjenek létre. Maximum azt nem teszi lehetõvé, hogy a földihez hasonló bonyolultsággal bíró felsõbbrendû rendszerek (pl. puhatestûek, szelvényesek /gyûrûsférgek, ízeltlábúak/, gerincesek csoportjai, páfrányok és annál fejlettebb növénycsoportok) alakulhassanak ki.
Viszont az ûr végtelen, úgyhogy még ez is lehetséges. Legfeljebb soha nem találkozunk ilyenekkel.

Valakinek lehet hogy lakható. Az életet még most is mint a földit tudják elképzelni, csak talán mostanra kicsit kitolódtak az "élhetõ" zónák. Az persze még mindig könnyen elõfordulhat hogy az élet nem feltétlen csak négy bázisból variálódik a DNS-ük. Akár már egy újabb pár is okozhat érdekes változásokat. De akár az is elképzelhetõ (bár kevésbé valószínû) hogy az ott kifejlõdött élet építõkövei el vannak tolódva a periodus rendszerben egyel lefelé.

Gondolom amíg nem alkotnak meg a tudósok elvetemültebbjei (pl angolok) mesterségesen egy szerves molekulát szomszéd atomokból addig nem lesz ötlet szinten sem hogy ilyen életet keressünk.

"...a karbidok kémiailag szétbontják a vizet, szénmonoxid és metán esõt hozva létre. Egy ilyen bolygón az élet olyan, mint egy betondzsungelben szmogriadó idején."

-Itt azért van egy kis hiba szerintem.
Mivel a lakhatósági zónáról beszélünk, elég furcsa feltételezés a metán esõ.

Nagyon nem különbözhet a földitõl.

"No offense" -??? Ez nem magyar.
"...a fenti szavak egyikét sem hosszú ú/û-vel írják."

-Manapság. Akkoriban viszont igen.

"talán azt gondolják a népek hogy ettõl okosabbnak..."

-A "hogy elé vesszõ kell.

"Kurvára zavaró"

-"Nagyon zavaró". Egy bizonyos szint fölött, éppen amit képviselni szeretnél már nem trágár az ember.

" idõnként azt hiszem hogy..."

-A "hogy" elé itt is kell a vesszõ.

"annyit tudunk hogy léteznek.." -Itt is.

Gondolom bolcsesz vagy. Gondolom 20 alatti. Semennyire nem erdekel a cikk, csak a szad szereted jartatni.Menj inkabb a Facebookra... (Jo szorakozast a helyesirasomhoz 😊)

„Szerintem még csak a felszínét sem karcolgatjuk és fingunk sincs arról, hogy milyen lehet valójában az élet a Földön kívûl.”

Azért, mert téged biztos a reptoidok irányítanak!

"kialakúlt" "keresztûl" "kívûl" - Vörösmarty Szózata kezdõdik úgy, hogy "Hazádnak rendületlenûl...", azt nem tudom, hogy a korabeli írott nyelv volt-e általában ilyen, valami szokatlan költõi fordulatnak szánta, netán egyszerûen megfolyt a tinta a kéziraton, de a fenti szavak egyikét sem hosszú ú/û-vel írják. Ellenben a valószínût, na azt sikerült leírnod röviddel, pedig azt pont hosszúval kéne 😊
No offense, csak mostanában trend lett abból, hogy mezei kommentek archaikus hõskölteményeket idézõ nyelvi elemekkel vannak teletûzdelve, talán azt gondolják a népek hogy ettõl okosabbnak vagy mûveltebbnek fognak látszani? Kurvára zavaró, a fejem is belefájdul, ráadásul idõnként azt hiszem hogy kosz van a képernyõn, aztán hiába törölgetem... 😄

Miután a cikkhez nem nagyon lehet mit hozzászólni, nem kérek elnézést az offért.

Leszámítva azt, hogy az exobolygókról általánosságban annyit tudunk hogy léteznek, ráadásul az ezeket alkotó nehezebb elemek eloszlása és a csillaguk színképe közti összefüggés még elméletileg sem tisztázott, ha létezik ilyen egyáltalán. Legalábbis eddig úgy tudtam, hogy az asztrofizika mai állása szerint a kõzetbolygók anyagának zöme nem az anyacsillagukból, hanem szupernóvákból származik, tehát a most megfigyelhetõ rendszerektõl teljesen független eseményekben keletkezett. Ilyen erõvel pedig akármi lehet azokon a bolygókon. Tényleg nem értem a szerzõ logikáját, valaki segítene?

Na ja. Ez az élet dolog is kicsit olyan, mint amikor valaki egész életét egy szobában éli le. Van egy kialakúlt képe a világról, van egy ablak amin keresztûl kilát az utcára de, valószínüleg elképedne azon ha látná az oceánt vagy a grand canyon-t. Valahogy mi itt a földön élõ lények is így vagyunk ezzel. Számunkra az élet az ami ezen a bolygón van - mivel mi ebben a környezetben élünk - és még csak nem is sejthetjük, hogy milyen életformák, létformák léteznek a mi világunkon kívûl. Szerintem még csak a felszínét sem karcolgatjuk és fingunk sincs arról, hogy milyen lehet valójában az élet a Földön kívûl.

De most komolyan: Eddig ez nem volt teljesen nyilvánvaló?