Praetor#21
Úgy látom, hogy az emberben az alapvető morális korlátok nem tanultak, hanem az emberi mivoltból származnak. Pl.: emberölés, lopás, hűtlenség...stb. A szocializáció során ezt az érzéket alakítják a társadalmilag elfogadott szabályok, amik adott ponton tágítják vagy szűkítik ezeket a korlátokat.
A legalapvetőbb erkölcsi korlátokat is felül tudja bírálni az ember, de a belseje "sikít" hogy nincs rendben a dolog. Attól még, hogy egy arra nem nevelt gyerek simán kinyírná a barátját, mert felbosszantotta, az nem jelenti azt, hogy a belső embere nem jelzi neki a problémát. Persze csak az első néhány alkalommal.
Ha az ember többször szembe megy ezekkel a morális korlátokkal, akkor ezekre érzéketlen lesz, és semmiféle lelkiismereti reakciót nem tapasztal belül. Például ha valaki már 3x megcsalta a párját, akkor a 4-5. alkalommal már rutinszerűen megy, és nem érzékeli azt, hogy ezzel bármi baj volna. Ez így van a hazugsággal is, és az emberöléssel is.
Maga a szocializáció is kiiktathatja ezeket a morális korlátokat. Például ha a gyerek azt látja, hogy a szülők hazudnak egymásnak vagy másoknak, akkor a gyerekben elég gyorsan leépülnek ezek a belső akadályok. A felnőtt emberként meg már kérdésként merül fel benne, amikor a hazugságot elítélő reakciókat tapasztal mások részéről, hogy ezek csak kitalált szabályok, vagy miért tartják mások ezt fontosnak.