usersg#37
"első videó egy hang nélküli lány énekel egy semmi ritmusra."
Szerintem jó hangja van, de ez csak egy példa volt. A semmilyen ritmus meg dallamos, nincs vele gond. Úgy látszik most tényleg ízlésvita megy, mert nekem az amcsi pop zene tűnik állandóan tök egyformának. Általában torzított hangú férfi énekes van benne, vagy egy pár p*na akik a tengerparton verik magukat, és az alapritmus valami szörnyűséges recsegés, mintha eltekerted volna egy kicsit a gombot egy régi rádión... közben meg ismételgetnek egy mondatot, vagy egy szót.
A nyugat nagyon egyhangú, bár ez a filmiparban sokkal inkább tetten érhető.
"A második link meg egy amerikai / európai zene csak japánosítva."
Annak az együttesnek semmi de semmi köze Európához. Nézd meg néhány számukat.
"Mert ott nem feldolgozásnak hívják, hanem egyszerűen van egy alapritmus ami éppen menő és arra ráénekelnek "
Mutass már valami példát, mert én nem nagyon találkozom ilyesmivel... persze biztos van feldolgozás is, hiszen mindenhol van, de szerintem ez messze nem olyan gyakori mint ahogy azt beállítod. Vagy csak kevés együttest hallasz onnan.