• vumbi
    #47
    "a DNS-ben lévő kodonok csak a processzor utasításkészletét határozzák meg,"
    A kodonok egy egy aminosavat hataroznak meg igy inkabb egy egy karakternek felelnek meg egy 20 betus abc-ben. Az altaluk kodolt ~25.000 gen ~300.000 feherjeje a sejt hardvere. tehat a DNS szinten kodolt igen veges informacio feherje szinten mar szamunkra atlathatatlan mertekure no, hiszen csak probald meg kizamolni, hogy a 300.000 feherje kozott hagy lehetseges interakcio letezik. ezek kozul csak igen keves valosul meg, de a kombinaciok szama, es igy a sejt szabadsagfoka egyszeruen brutalis. Ha ezt kiterjeszted szovetek, szervek szintjere akkor meg... jajjjj!!!!

    "ez 8 gigabit, ami összehasonlítva a mai 64 bites utasításkészlettel elég nevetséges összképet fest."
    az informacio mennyisege miben lehet nevetseges? egy 1 Gigabytos progi meg manapsag sem eppen semmi. Azt nem vagom hogy hany bites ez az utasitas keszlet. :) A DNS 4 bazist kombinalva 64 kodont kodolhat, de a "szo" hossza nincs korlatozva (gondolom a gen hossza feleltetheto meg a 4 -8 - 32 - 64 bytes kodolasnak) segisegukkel 20 fajta aminosavval manipulal a feherjekben, amelyek 2-2000 aminoavbol allhatnak. az egyes aminosav szekvenciaknak pedig rengeteg specialis kemiai funkicioja, strukturaado kepessege lehet. Osszessegeben tobb millio szavas utasitas keszlettel tallakozunk csupan feherje szinten. ehhez jon hozza a teljes feherje keszlet halozati mukodese, majd a sejtek mint modulok alkotta halozat. Brrrrrr. Mi itt a nevetseges?

    A gén szekvenciák határozzák meg a hardver robot programját.
    Az egysejtűek hihetetlenül összetett szuperszámítógépek.

    "Olyan intelligenciát , amellyel akár csak egy egysejtű bír, nagy valószínűséggel még 2500-ban sem fognak legyártani."
    En nem hasonlitanam ossze egy sejt - felepitesebol es mukodoesbol adodo - adaptacios kepessegeit egy mesterseges intelligencia fejlettesegevel. A sejt olyan mnt egy mechanikus szamitogep. amiben nehany millio tranzisztor van, amelyek egyuttal hardverek is. egy szamitogep meg egy veges periferiakkal rendelekzo hardverrel manipulalo program X millio sornyi koddal.

    "Az emberi agy által az agy tulajdonosának virtuális operációs rendszerbe átadott vezérlését tudatnak nevezzük.Az emésztést az agy a háttérben, "hidden task"-ként, BIOS szinten vezérli."
    itt ugrottal egy bazi nagyot, sejtszintrol a neuralis halozatok, es az tudat teruletere, nehez ezt kovetni.Oszinten itt nem vagyok otthon, reg jartam mar a biologus szakost, meg nem is vagyok neurologus. De a hasonlatod eleg jo. Nincs megfelelo modell a tudatrol, vagyis arrol az agyi tevekenysegrol aminek eredmenye te vagy en vagyunk. Az agy egyes teruletei rejtett modon dontenek alapfunkciokrol, hormonszintekrol, mozgaskoordinaciorol stb, ami valahol egyszercsak osszeall tudatkent, vagyis a belso es kulso kornyzet erzekeleseert, es az azokra adott nem-automatikus valaszokert felel, kepes tanulni, tehat az utasitas keszlete nyitott. az emberben es jo nehany allatban egy hierarchikus szint epult az en-tudat. Az entitas nem csak magarol tud, de a tarsairol is, szetvalasztja a kornyezetet en moagat, es kornyezetebol amagahoz hasonlo entitasokat, valamint tud a multrol a jelenrol, es van valmilyen jovo kepe is. kepes megerteni a tarsai allapotat, es kicserelni vele a szukseges informaciokat, tehat kommunikal, nem pedig automatikus jeleket ad. A tudatrol lehet jo kis tanulmanyokat irni, leirni a mukodeset, de on magaban mint egeszt megfogni igen nehez.





    "Az emberi kisagyba ("a videókártyába") hardware accelerated dimenzionális konverter van építve, amely képes a televízió sík 2+1 dimenziós síkidejét, valós időben 3+1 dimenziós téridővé konvertálni. Ez a képesség hiányzik a neocortex-szel nem rendelkező emlősökből, ezért a kutyák , macskák stb. képtelenek értelmezi még akár saját tükörképüket is (!)"
    wtf? :) en nem erteni magyar?

    A kisagynal csak az agytorzs osibb, elobbi a mozgaskoordinaciot, utobbi a testfenntarto funkciokat koordinalja. A "hulloagy" felel az erzelemekert, mig a neocortex a maradekert es az egesz nagy gongyoleg kezben tartasaert, a videokartya nincs elkolonitve. A latamezok kimenetekkel rendelkeznek a kisagyba, kozepagyba, stb, behalozza az egesz masfelkilos neuron tomeget.
    3dimenzios latasa rengeteg elolenynek van, az ido felfogasara is tobb faj kepes.
    De ha azt akartad irni hogy az emebernel ismert entudat szekseges feltetele az ido felfoagasa akkor azt hiszem igazad van.