#15
Nemtom, hogy olvastad-e az univerzum "antropofil" jellegéről szóló fejtegetéseket. Ha csak azt nézzük, hogy az alapvető fizikai állandók értékei mennyire pontosan vannak belőve, és azok minimális ingadozása mit eredményezhetett volna, akkor csak a nagybani környezet viszonylagos emberbarátságának az esélye kb annyi, minthogy egy hegyére állított ceruza 1 mrd évig úgy marad. Persze ennek nagyrészt még semmi köze az élet közvetlen kialakulásához.
Ott egy valamilyen őslevesben úszkáló szén/nitrogén alapú vegyületek véletlenszerű találkozásából kellene ugye kialakulnia valaminek.
Ha a termodinamika törvényeinek jelenlegi értelmezését nézzük, akkor az egyszerű, viszonylagosan stabil molekulákból szinte zéró valószínűséggel alakulhat ki nagyságrendileg bonyolultabb és sokkal instabilabb molekulákból álló rendszer.
A bonyolultság növekedése viszont azáltal, hogy igen is növeli az egyes részecskék szabadsági fokát is összeegyeztethető a termodinamika törvényeivel, akkor egyfajta egyszerűsítés az amit írtam. Az élet célja a bonyolultság maga, ha úgy tetszik a minél összetettebb információ.
A termodinamika rendezetlensége mögött valójában szintén egy matematikailag összetettebb információ halmaz áll, itt válhat a két fogalom azonossá.
Az összetettség azért jobb fogalom, mert nem zárja ki a rendszert, a szabályosságot. A rendszer pedig általánosan valami ciklikus (ön)reprodukciós folyamatot jelent.
Informatikailag egyszerű példával szemléltetve talán ott fogható meg, hogy ha van egy képed, amin egy véletlenszerű fehér zaj van, a másikon pedig egy végtelenül bonyolult fraktál képe, akkor lehetséges, hogy ha a kettőt letömöríted egy adott eljárással, akkor a kettő ugyan akkora fájl lesz.
#15