#51
A rák témára reflektálva. Kicsivel több, mint egy éve volt "szerencsém" végigkövetni egy távoli ismerősöm küzdelmét a rákkal. Az illető külhonban él, nyugaton. Tüdőrákot diagnosztizáltak, még jó időben. Bekerült a kórházba, majd elkezdték a szokásos kezelést. Alapból javuló tendenciát mutatott, erre brutális kemó és sugáradagokat kapott, gyakorlatilag teljesen kinyírták vele az immunrendszerét, mikor egy hét alatt már magához tért 2 héten belül jött a következő sugárkezelés és így tovább. Aztán, mikor csak nem akart meghalni 3 hónap után, holott az első diagnózisok alapján egy hónapja volt hátra, hát áthelyezték egy másik kórházba, ahol doktorhallgatókra bízták az életét, mondván "tökéletes kísérleti alany". Kb. hetente 2x beszéltem vele telefonon, és kiderült, hogy nem tudják pontosan mi van vele, és mindenféle gyógyszereket tesztelnek rajta. Egyik orvos áttétet diagnosztizált a köv. labor eredménynél meg semmilyen nyomát nem lelték az áttétnek, az illető meg szétparázta magát, hogy akkor most már tényleg itt a vég... Ja, meg kapja 2 hetente a sugárkezelést, ütemterv szerűen függetlenül attól, hogy szüksége volt-e rá. Természetesen, minden kórházban megvan a mód arra, hogy visszautasítsd a kezelést, így is tett az illető hosszas unszolásra. Majd 4 hónap kórházi kezelés után (amibe majdnem belehalt és ráment minden megtakarított pénze) otthagyta a kórházat és kb. másfél hónap alatt teljesen rendbe jött, más módszereknek köszönhetően. Tanulságos volt köveztetetten látni, hogy az orvosok azt sem tudják, vagy nem akarják tudatni, hogy mit csinálnak.
#51