Doktor Kotász#37
"Szerinted ki a hülyébb? Béla, aki kellő idomítás után elkezeli a markológépet, meg esténként eszik a Mekiben egyet, vagy az a maja, aki tudja, hogyan kell hegytetőre várost építeni, nem hal meg 2 napon belül a dzsungelben, és adott esetben kőkorszaki technikával meghatározza hány nap egy év, illetve egyéb rendkívül precíz megfigyeléseket végez?"
Az amerikai indiánok 4000 év mínuszban voltak az akkori európaiakhoz képest építészetileg, csillagászatilag. Még a kereket sem ismerték. Pattintot eszközöket használtak, stb. Az a minimális tudás, amivel rendelkeztek, az is a mediterrániumból került hozzájuk, amit a kulturhéroszokkal teli mitológiájuk valószínűsít. Valószínűsíthető, hogy az ókorban eljutottak oda egyiptomi, főniciai, görög utazók, és tőlük vették át a tudásuk egy részét. Persze erre nincs konkrét bizonyíték, csak az, hogy a mitológiájuklban voltak olyan tengerről érkező istenszerű lények, akik megmutatták nekik, hogyan kell építkezni, földet művelni, stb. Nem véletlenül nézték a spanyolokat először istenszerű lényeknek.
Meghatározni, milyen hosszú egy év?
Észre veszed, hogy az évszakok ismétlődnek.
Leszúrsz egy merőleges botot a földbe, és minden nap leméred adéli, azaz a legalacsonyabb árnyék nagyságát. Észre veszed, hogy az növekszik, majd csökken, majd növekszik ismét napról napra, és újtra elkezd csökkenni.
Megnézed, hány strigulát hóztál két szélső érték között, és az az év hossza. Nem egy nagy vaszizdasz. Ha ezt két, egymáshoz képest észak-dél irányban lévő településen csinálod egyszerre, akkor a föld kerületét is megtudod mondani. Ahogyan aránylik a két árnyék szöge a 360 fokhoz, úgy aránylik a két település távolsága a föld kerületéhez képest. Ez több ezer éves felismerés.
Köveket egymásra pakolni meg nem nagy teljesítmény. Mert az építkezés ennyit jelent.