kvp#75
"Ellenpélda? A japók pl. licenszgyártották az F-15 gépeiket és amennyire így megmondom max. a hajtóműveket kapták meg, de talán azokat is maguk gyártották le és a gépeket is ők szerelték össze. Viszont ettől még nem ők fejlesztették ki a gépet..."
Masik pelda. Anno vettek egy ipari robotot, szetszedtek es elkezdtek masolni. Ma oket masoljak masok. Hasnlo volt a vonatokkal is, megvettek par licenszet az amerikai budd-tol, ami azota nagyjabol meg is szunt. Most ott tart az usa, hogy a legtobb motorvonatot es metrot a japantoktol veszik, a regi budd gyartasu jarmuvek helyere, mert nincs mas. A technologiat pedig a japanok tovabbfejlesztettek modernebb gyartasi technologiakkal, bar az alap felepites azonos maradt.
Kina is megjelent az uj szuperszamitogepevel, ami valojaban egy modern technologiaval legyartott 1981-bol szarmazo processzor architektura. Viszont bevalt es olcson elerheto. (olcsobban mint az arm csalad) Tovabbi kinai trukk, hogy a legtobb muszaki szakokra jaro hallgato az amerikai es kanadai egyetemeken kinai szarmazasu vagy eleve kinai allampolgar. Aranyaiban nincsennek sokan, mert bolcseskarra pl. nem nagyon mennek, tehat az osszletszamuk a helyi diakokhoz kepest nem jelentos. Viszont a vegzos mernokok jo resze mar kinai. Ez akkor valik gondda, amikor vagy a vegzes utan, vagy par ev nyugati tapasztalatszerzes utan visszamennek kinaba es onnantol a kinai allam fejlodeset segiti a tudasuk. Ezen kulfoldon tanult mernokok oktatjak utanna a helyi egyetemek hallgatoit. Igy gyakorlatilag kb. 1 generacio alatt elerhetik a nyugati tudas szintet, mindezt ugy, hogy nyugaton nem marad helyi szaktudas, tehat az ipari gyarto tevekenyseg utan mar a mernoki munkat is kinaban vegzik.
"mintegy arra célozva, hogy ma is be kellene tiltani a hitelezést. Kissé furcsa helyzet alakulna ki a gazdaságban, ha a bankok nem adnának hiteleket. Akkor lenne csak igazán nagy szívás."
Nem a hitelezest tiltanak be, csak a bankokat. Egy allam is adhat hitelt, cserebe pedig tulajdonreszt kerhet. Ezt teszi kina is, igy egyfajta allami kapitalizmust hozva letre. Ezt a modellt kovette jopar fasiszta allam is, peldaul olaszorszag. Ezzel all szemben a nemzeti szocializmus, ami a nemet modell volt a masodik vilaghaboru elott, tovabba a nemzetkozi szocializmus (kommunizmus), amit a szovjetek kovettek.
Szemely szerint en a szocialdemokraciat tartanam jonak, ami egy szocialista tarsadalmi modellt kovet piacgazdasagi kornyezetben, de a demokracia megtartasa mellett. Tehat mindenki vallalkozhat, hitelezhet es kereshet penzt, amig a tobbsegen ez jo, egyebkent meg ha valaki elkezd a nep ellenere gazdagodni, akkor cserepszavazas lesz (vagy ennek ujabb formaja a buntetoado). Az eu most valami hasonlora keszul, tehat valoszinuleg marad a demokracia, de a tobbseg erdekeben korlatozni kenytelenek a magantulajdont.