kvp#141
"100%-os tartalékrátánál nem tudna rugalmasan mozogni a pénzmennyiség a gazdaság teljesítményétől függően."
Ez nem feltetlen lenne olyan nagy baj, de nem 100%-os tartalek ratarol beszelek, hanem arrol hogy a lekotetlen penzt tartja a bank, de arra kifizetesi kotlezettseget vallal, mig a lekotott penzt hitelnek tekintene, tehat nem lehetne feltorni es ugyanolyan reszlet alapu lenne a visszafizetese mint a normal hiteleknel, csak forditott iranyba, tehat a lekoto fele.
"Ha 10 évig évi 1 lépést teszel előre, majd 3 évig évi 3 lépést hátra"
Ez osszessegeben 13 ev alatt egy lepes elore, tehat a kiindulasi allapothoz kepest meg mindig jobban elnek az emberek.
""viszont ami nem lekotott penz, azt nem is helyezethetne ki sehova. (amelyik bank megis megtenne, az kb. sikkasztasnak szamitana)"
Most sem teheti."
Megis ezt teszi a legtobb bank, ami likviditasi valsagba kerul, ugyanis mar a lekotetlen beteteket sem tudjak kifizetni. Pedig ebben az esetben tenylegesen 100%-os tartalekrol lenne szo.
"Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti."
Semmi nem garantalja, hogy ez a szamla a bank tenyleges penzosszegevel egyenlo merteku. Ha egy bank azt mondja, hogy betesz az mnb-s szamlajara X forintot, mert ennyit fizettek ki neki, akkor senki nem ellenorzi, hogy az a keszpenz tenyleg megvan-e valahol fizikai formaban. Tehat a bankszamlara befizetett osszegnek megfelelo virtualis penzt papir ellenerteke nem mindig letezik es ez egy lyuk a rendszerben.
"Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhető, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekből, akkor arra ott a bankközi piac."
Ez okozza, hogy egy bank kepes bedolteni a tobbit is. X bank kolcsonad Y-nak a bankkozi piacon, Y nem tud fizetni, ekkor X kolcsonvesz Z-tol. Innentol Z-nek is hianya van, de nincs hova fordulnia, mert Y mar eleve nem tud fizetni es X-nek is o adott kolcson. Sikerult 3 bankot fizeteskeptelen allapotba hozni, mindezt ugy, hogy a beteteseket (hitelezoket) nem kerdeztek meg arrol, hogy az o penzuket odaadhatjak-e a kerdeses banknak. Ezert lenne jo ha betet elhelyezesekor meghatarozhato lenne, hogy az adott bank mibe fekteti a penzt. Ez a hagyomanyos beteti es hitel rendszer megszuneset jelentene, helyette minden tranzaciot befekteteskent kezelnenek. Igazabol a hitel jelenleg is az, csak a lekotesi csomagokkal befektetesi csomagot valaszt az ugyfel, akinek persze errol fogalma sincs. Tulsagosan is megbizunk a bankarokban...
ps: Fontos ellenorzesi lehetoseg: Ha egy allam nemzeti bankjaban a banki szamla egyenlegek es a kint levo papirpenz osszege nem egyezik meg az adott allam altal kiadott valos es virtualis penzek osszegevel, akkor valaki csalt! Szerintem jopar allamban ez az osszes nem egyezik, itthon meg csak nem is publikus, hogy mennyi penz van eppen forgalomban. (valos vagy virtualis formaban)