Doktor Kotász#127
"Ezert kellene a lekotetlen bankszamla osszegekre 100%-os tartalekot eloirni. Tehat ha nem kotom le a penzt, akkor az legyen meg fizikai penz formajaban a banknal."
A látra szóló betéteket most sem lehet kihejzni hitelként.
"Ellenkezo esetben tenyleg annyi virtualis penzt ad kolcson a bank amennyit akar."
A bankokban csak virtuális pénz van. A papírpénzt a biztonsági cégek értéktárába szállítják, és töredéke a pénznek.
A virtuális pénz és a kinyomtatott papírpénz arányát a készpénzforgalom szükségletei szerint az állam és a jegybank szabályozza. Mennyi pénzt akarnak az emberek zsebben, zokniban, fiókban tartani.
"Senki nem tudja ellenorizni, hogy egy bank a sajat szamlajahoz nem ir hozza par nullat."
A követlező tévedés, ami ismerethiányra utal. Ne vedd sértésnek, ez nem olyan dolog, amit mindenkinek ismernie kell. Ezt tanulod vagy ott dolgozol és tapasztalod, de nem vág egybe azzal, amit kívülállóként képzelsz.
Minden bank vezet egy számlát a jegybanknál (Magyar Nemzeti Bank), amin pont annyi pénz van, mint az ügyfeleinek. Magyarán, ha te befizetsz a bankodnak 100 ezer forintot, az az MNB-nél a nap végén emeli a bankod számlájának összegét. Amikor a bankod hitelt helyez ki, az meg csökkenti.
"Csak akkor derul ki, hogy nincs fedezetuk, amikor tul sok ember probalja kivenni a penzet es kiderul, hogy a banknak nincs is annyi penze, de soha nem is volt. Ha le van kotve a penz, akkor az egy befektetes, mondjuk ugy hogy kolcson, ahol ha a bank nem fizet, akkor vegre lehet hajtani rajta. Igy megoldhato lenne, hogy mind az emberek, mind az allamok mindik tudjak, hogy hol van a pezuk."
A bank akkor is fizetésképtelenné válhat, ha hirtelen mindenki felakarja törni a betétet, és előbb kérik az emberek a sajátukat, mint a hitelek visszafizetődnének. Vagy például olyannak adta kölcsön, akik nem tudnak törleszteni. Ez nem arról szól, hogy papírpénz vagy számlapénz.
Nagyon sok a tévképzeted.
" Tovabba meg kellene akadalyozni, hogy a kolcsonadott penzt tovabb kolcsonozhessek, ezzel eloallitva egy banki korbeartozast."
Ez a legnagyobb tévedésed. Bankközi piac. Egy bank üzeme megkívánja, hogy a betétejei és a hitelei egyensúlyban legyenek. Ha egy bankhoz több pénz kerül, mint amit hitelezni tud, akkor feleslegben áll neki, míg egy másik több hitelt tudna kihelyezni, mint amit lekötöttek nála, akkor elzavarhatná az ügyfeleit. És ez nem csak ilyen havi szinteken értelmezhető, hanem napi szinten. Hol a pénze több, hol a kötelezettsége. Szabad pénzre gondolok, cashflow szerint. Mondjuk holnap kjell kamatot fizetnie, de az adósainak csak holnapután kell törlesztenie. Ekkor két napig pénzre van szüksége, amit ha nem tud fedezni új betétekből, akkor arra ott a bankközi piac.
Mondjuk az egyik nap az Aranytojás Banknak 1000 forinttal többet kell kifizetnie, mint ami szabad pénze van, akkor a bankközi piacról fedezi ezt, míg a következő nap pont neki lesz 2000 forint feleslege, amit a bankközin tud kiadni a Gyémántvirág Banknak.
Ha nem lenne ez a rendszer, akkor az jelentené az igazi bajt. Ezek egy-két napos ügyletek, amik kiegyenlítik azt, hogy a bevételek és a kiadások ingadoznak. Nem arról van szó, hogy a bank elbukta a pénzt, hanem arról, hogy nem nála van a pénz, hanem annál, akinek kölcsönadott, mondjuk gyártósorra.
Ha ez nem lenne, akkor jóval nagyobb lekötetlen állománynak kellene lenni, ami drágítaná a kamatokat, illetve az is bedönthetné a bankrendszert, ha hirtelenfelindulásból vennék egy plazmatévét, mert pont az a 100 ezer forint hiányozna.