Caro#24
Nade az elektrosztatikus összetartásnak épp ez a baja: az ütközések miatt a rendezett mozgásodból Maxwell-Boltzmann sebességeloszlás alakul ki, aminek mindig lesz egy energetikailag nem összetartott "farka", és az elveszik. Az ütközések pedig folyamatosan juttatják ebbe a tartományba a plazmát alkotó részecskéket.
A polywell csak a központi elektródát küszöböli ki, ezt a fajta veszteséget nem!
Cserébe odateszi a tekercseket, amikbe (majdnem) ugyanúgy belemehetnek az ionok. Azért csak majdnem, mert a plazma diamágnesessége egy kicsit "letolja" az áramjárta részekről a plazmát.
A pinch kísérleteket kellene feléleszteni, ott tényleg volt nyomás meg hőmérséklet is durván. Annál hatékonyabb nincs, mint mikor az áram magán a plazmán keresztül halad. Ezért volt a Z-pinch nagyon jó, csak szegény szintén nem volt termikus, és önmagában stabil sem, meg ott is ott volt az elektródaveszteség.
A theta pinch végveszteségeit ha le lehetne valahogy faragni (közben úgy hogy stabil is maradjon a plazma), már régen lenne fúziós erőmű.
De ott vannak a tükrök is, amiket szintén hanyagoltak az utóbbi 30 évben.
Rengeteg jó ötlet volt, amit félretettek pénzhiány következtében. Magát mérnöknek nevező ember nem állíthatja, hogy egy feladatot egy berendezéssel lehet csak megoldani (tokamak). Sajnos mégis ez történt.