physis#31
A megbénulva ébredés, amit valami furcsa rosszindulat érzése és halálfélelem kísér, az úgy tudom ez az: alvási paralízis (alvási bénultság, alvásparalízis stb), a linkben adott angol néven még érdemesebb keresni, mert úgy egész egész fórumok az lehet találni az érintettek leírásaival.
Nem értek hozzá, csak egy-két mondatos dolgokat ismerek (hogy az agy nem kapcsolja ki időben az izmok bénultságát ébredéskor). Úgy tudom, önmagában ártalmatlan (mondjuk egy szívbeteg embernek szerintem nem lehet túl jó az erős halálfélelem, amit átérez az ember vele, de úgy önmagában tudtommal nem veszélyes, szemben egyes más alvásproblémákkal).
Nekem egy időben nagyon sokszor volt, néha még nappal is. Rájöttem, hogy ha a lámpát meg a zenét égve hagyom, akkor ritkább, főleg a zene jó, úgy még ha néha elő is fordul, de legalább az a halálfélelem/rosszindulat része elmarad (a bénultság önmagában nem ijesztő). Főleg a rosszindulat érzése a rossz, amiatt mindig megpróbáltam a bénultságot ösztönösen ,,kiütni'' (fejrázással, néha az ágyról való direkt leeséssel is próbálkoztam, utóbbit azt hiszem sikertelenül), mindenesetre ösztönösen féltem visszaaludni, a rosszindulattal halálfélelem is együtt jár.
Néha nappal is előfordult, bár ritkábban. Hang sokszor volt, emberi hang csak egyszer, vízió is csak egyszer. Rosszindulat szinte mindig, kivéve ha szólt a (direkt égve hagyott) zene.
Valamiért mostanában nincs már, pontosabban nagyon ritka.