-A történet legalábbis nem "annyira" szokványos. Szemben a 24-el, itt a "jófiú" is minimum furcsa, lelkileg instabil, drogfüggő (?), és egyáltalán, szó nincs idealizmusokról vele kapcsolatban.
-A "rosszfiú" ellenben nem valami kínai/orosz/arab/perzsa/stb. rosszarcú, hanem egy amerikai, aki ráadásul a hazáját szolgálva ment Irakba, ahol kvázi cserben lett hagyva (a bevetés, ahol megtalálták is valójában felhatalmazás nélkül, illegálisan lett végrehajtva, és ugye eredetileg nem is őt akarták megmenteni).
-Némileg furcsáltam a sok meztelenkedést (no azért nem egy Spartacus), de végül is a helyén van minden, semmi túlzó dolog, és persze azért Morena Baccarint se sűrűn vetköztették le eddig. :)
-A történet eddig kvázi három szálon fut, egyfelől a Carrie szemszögéből látjuk, ahogy ő próbálja Brody-t elkapni, másfelől látjuk Brody-t, ahogy a családjába próbál visszailleszkedni, illetve aféle rémképekként előkerül az a nyolc év, amíg Brody fogságban volt - főleg utóbbiak a durvák...

Konklúzió: annyira azért nem ütött agyon a sorozat. A színészi játék ott van, a karakterek kellően árnyaltak, a történet is jó értelembe véve sötét. Viszont ennyi. Nekem egy kicsit erőltetett a moralizálás...

A másik problémám, hogy megint minek elnyújtani valamit? A történetben van egy ütős egy évadra szóló lehetőség (ahogy anno a Prison Break-ben is így volt), ha most elkezdik nyújtani, mint a rétestésztát, abból nem fog semmi jó kisülni.

Ettől még nézős...