BlackRose#389
Nézd, általában két féleképen lehet írni, az egyik az amikor azért írsz, hogy tanulj (esszé, tanulmány), a másik pedig amikor propagandát írsz. Nem olvastam Drábik könyveit, de a címek alapján úgy néz ki, hogy a második kategóriába tartozik. Maga a cím már ítélkező hangzású, és most csak azt mond nekem, hogy valaki aki konzervatív kereszténynek vallja magát, miért is teszi az ítélkezést a központi helyre, miért az a célja, hogy a nagy tömegekhez szóljon?
Aki az igazat keresi, aki a valóságot próbálja megmagyarázni méghozzá logikus és tudományos módszerekkel az soha nem a nagyközönséghez fordul, könyveinek címe soha nem ítélkező hangzásúak, mert maga az írás nem tartalmaz ítéleteket, csak magyarázatokat, mérlegeléseket, vizsgálja különböző állítások valóságát, megpróbálja azokat megdönteni, és ha nem sikerül neki, akkor elfogadja, mint valószínű magyarázatokat. A propaganda viszont egy rakás téves alapra helyezet feltételezés, amelyet a szerző valós és megdönthetetlen magyarázatként ajánl fel a nagyközönségnek (amely nem is rendelkezik megfelelő tudással, tapasztalattal és módszerekkel, hogy gondolkodjon a dolgokról).
Szóval amikor egy könyvben az alap az, hogy ellenségekkel magyarázom a
helyzetemet és magamat áldozatként mutatom be (a nagyközönségnek ez igazán hízelgő módszer) akkor a tudományos módszernek lőttek, és én nem tudok elfogadni semmi olyan munkát amely a tudományos módszereket a logikát és az értelmet kikerüli. Ha valami nyers, akkor még nem kész és mire kész lesz, addigra nagyon megváltozik. Feltételezésnek minden OK még az is, ami téves alapok által lett felalítva, de ha a feltételezésből nem tudunk normális úton legalább magasan valószínű elméletet faragni, akkor ki kell dobni az ablakon (Polányi Mihálytól és Karl Poppertől és még másoktól is tanulhatsz ezekről a dolgoktól).