• globint
    #23
    A föl-földobott fényképező

    Föl-földobott fényképező,
    földedre hullva,
    Kicsi országom, újra meg újra
    Hazajön a fiad.
    Messze tornyokat fényképez sorba,
    Szédül, elbusong s lehull a porba,
    Amelyből vétetett.

    Mindig elvágyik s nem menekülhet,
    Magyar vágyakkal, melyek elülnek
    S fölhorgadnak megint.

    Tied vagyok én nagy haragomban,
    Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
    Szomoruan magyar.

    Föl-fölhajtott fényképező,
    bús akaratlan,
    Kicsi országom, példás alakban
    Te orcádra ütök.

    És, jaj, hiába mindenha szándék,
    Százszor földobnál, én visszaszállnék,
    Százszor is, végül is.