Informatika és tudomány

Tudományos összeesküvés elméletek,avagy nem zörög a haraszt.....
  • [NST]Cifu
    #85
    Mindenki tudja, hogy a nyereségesen kitermelhető fosszilis energia mintegy 50évre elég.

    Ez így fals. Először is nehéz megjósolni, mivel alapból csak saccolni tudsz, hogy mekkora lesz a felhasználás (ahogy emelkedik az ára, milyen alternatívák kerülnek a helyére).

    Másodszor a kőolaj az, aminek a "kitartását" 25-50 évre becsülik.

    Másik fele, hogy a fosszilis energiahordozók között van a szén is. Abból meg azért akad még jókora mennyiség. [URL=http://www.worldcoal.org/coal/where-is-coal-found/]Van, ahol 118 "évre elengedő"[/URL] a jelenleg ismert készlet a jelenlegi kitermelési rátával, de olvastam már 200-250 éves prognózist is.

    Szóval mondjuk úgy, hogy belátható időn belül elfogy az olcsón kitermelhető kőolaj, az évszázad végére a földgáz, és a következő évszázadban a kőszén.

    Mégsem szaporodnak a hidrogén cellás autók mégsem épül látványosan a hidrogén infrastruktúra. Azt mondják azért mert a hidrogén drága és nem biztonságos.Drága ?Igen mert ma a hidrogént szintén szénhidrogénekből állítják elő, amit nem kell mondanom kinek a kezén van.

    Ez szintén nem korrekt.

    Először is a higrogénnel az a probléma, hogy drága előállítani, macerás tárolni (ugyebár a létező legkisebb sűrűségű anyagról beszélünk!) és nem egyszerű a felhasaználása sem.

    Előállítás: senki sem akadályoz meg abban, hogy elektrolízissel állíts elő hidrogént. De az drága és rossz a hatásfoka. Ezért állítják elő szénhidrogénből. Szóval amiatt ne a gyártókat ostorozd, mert gazdasági alapon működnek.

    BTW érdemes az alapvető fizikai törvényeket figyelembe venni. Mivel az üzemanyagcellákban fordított elektrolízis játszódik le, és ugye 100%-os hatásfok nem létezik (csak papíron), ezért mindig több energiát fogsz felhasználni a víz felbontására, mint amennyit ki fogsz tudni nyerni az általa termelt hidrogénből...

    Tárolás: a kedvencem. A hidrogén csúnya anyag. Mivel a legkisebb a sűrűsége, ezért egy kg hidrogén tárolásához baromi nagy tartály kell. Próbáld meg a kocsidat hidrogénnel hajtani, és máris találkozol az üzemanyagtartály méretének problémájával. Persze, ezen lehet javítani, folyékony hidrogénnel. Semmiség, csak tarsd közel abszolut nulla fokon. Macerás nagyon, akármilyen jó is a hőszigetelésed, kénytelen leszel energiát befektetni, hogy ilyen hőmérsékleten tárold. Na most képzeld el, hogy leállítod az autódat egy hétre. Viszont egy hét múlva mondjuk az üzemanyag tizede eltűnik, mert fel kellett használni az üzemanyagtank hűtésére. Tetszik? Aligha.

    Emiatt nem is opció igazán a folyékony hidrogén ilyen téren (marad a rakétáknak). Úgyhogy a sűrített, gáz halmazállapot a "megoldás". Csakhogy a hidrogén a legkisebb sűrűségű anyag, így szabályosan "szelel" a tartály falán keresztűl (annyira apró a hidrogén-molekula, hogy képes "átsurranni" a tartály falának szerkezetén). Persze nagyon-nagyon kicsi az arány, de tökéletesen kivédeni nagyon nehéz.

    Felhasználás: másik imádnivaló probléma. Vagy kéttucat különféle eljárást használnak a különféle üzemanyag-cellák, és közös bennük, hogy egy-két ponton mindegyiknek vannak problémái. Egy részük ugyan nagyon jó a hatásfok terén, és szobahőmérsékleten működnek, de a skálázhatóságuk katasztrófa, vagyis nem lehet nagy teljesítményt kinyerni velük. Vannak nagyon jó hatásfokú, akár MW-ig skálázható technológiák, de többszáz celsius fokos az üzemhőmérsékletük, ami azt jelenti, hogy először fel kell fűteni őket. És így tovább és így tovább.

    Az üzemanyagcellák esetén még kell meg kell várni, amíg egy kiforrot technológiát tesznek le a gyártók az asztalra, úgy, ahogy a XIX. század végén a belsőégésű motorok terén is tucatnyi megoldás versengett egymással, amíg az Otto- és a Diesel-motor győzedelmesen maga mögé tudta utasítani a többi aspiránst.

    Nos ha a megújuló energiával működne akkor nem.

    Energiakoncentráció. Jelenleg a sorrend e téren az atomenergia-hőerőművek-vizierőművek (utóbbi végül is megújuló, de ugye nagy árat kell fizetni érte) és sok-sok lemaradás után jönnek a megújúló energiák, mint a napenergia, szélenergia, geotermikus energia.

    Ha a kőolajat ki akarod váltani elektrolízissel termelt hidrogénnel, akkor először is a hálózati áramtermelésre kell megoldást találni. Ami olcsó, hatékony és kivitelezhető. Meg elfogadható széles körben (lásd az atomenergiával kapcsolatos félelmek). Hajrá...

    . De én még nem hallottam az ezen az elven alapuló felbontó üzemről még úgy sem hogy az hidrogén cellákba került volna.Vajon miért.Ha nagy tétélben rendelkezésre állna a hidrogén akkor kilehetne váltani az olaj és földgáz de még a szén alapú erőműveket is.

    Őőőő... ez nettó furcsaság így. Hidrogén üzemanyagcella erőmű? Ami energiát termel. De a táplálásához hidrogén kell. Azt elektrolízissel állítják elő. Azt meg fent már említettem, hogy ehhez több energiát kell befektetned, mint amennyit kinyerhetsz belőle. Nos emiatt nem lesz soha hidrogén üzemanyagcellás erőmű. Semmi értelme. Több energiát vesz igénybe a táplálásához szükséges hidrogén előállítása, mint amennyit az erőmű maga megtermel.

    Akkor inkább érdemes a fúziós erőművekbe fektetni. Az legalább (remélhetőleg) pozitív energiamérleget tud majd felmutatni. Egyszer...

    Az hogy ezzel az olaj konszernek is tisztában vannak,és sorra megakadályozzák az ez irányban történő fejlesztéseket.

    Példa erre?

    BTW ismét: a hidrogén cella erőmű életképtelen.

    A fúziós kísérleti egységeket és a erőműveket amúgy szerinted kik építik? Ugyanazok a cégek, akik a hő- és nukleáris erőműveket. :)