Caro#38
Ez annyira nem közismert, de a fénykúp mögé be lehet menni, alagúteffektussal.
Nagy tömegű részecskék hullámfüggvénye elég jól lokalizált térben (azonos sebességek mellett), ezért ott ez a jelenség nem játszik túl nagy szerepet, de egy olyan könnyű részecske esetén, mint a neutrínó, amiről mindeddig csak azt sikerült kimutatni, hogy csak minél kisebb a tömege, ez a kiszélesedés jelentős lehet.
Persze ez úgy jelentkezne, hogy lennének korábbi és későbbi események, de az átlag nem tolódhatna el a valós sebességtől.
Esetleg lehetséges lenne, hogy a neutrínó végül is a keresett tachyon? Azt nem tudom, hogy ez mennyire bolygatná a részecskefizikát.
Rendkívül izgalmas eredmény lenne, ha ez tényleg igaz lenne, de sajnos én is attól tartok, hogy csak valamilyen mérési hiba lesz.
Már abba is borzalmas belegondolni, hogy 60 ns, a cikk is említi, 1 ns = 30 cm fénynek.
A távolságuk >700 km, ezen belül beszélünk 18 MÉTER különbségről. Ha nem tudják 20 méter pontosság alatt megállapítani a két hely távolságát, akkor az egész mérés kuka. És még nem beszéltünk az általános relativitás (Föld gravitációs tere) által okozott eltérésről sem.