
A Wargaming új MMO játéka
-
#7484
Személy szerint vallom, hogy az esetek 90%-ában (diplomatikusan írtam "csak" tízből kilencet) a torpedóvető a felelős a baráti tűzért, mondom ezt úgy, hogy az összes süllyesztésem 17%-a torpedókkal történt, tehát vastagon használok rombolókat és torp-képes könnyűcirkálókat. (A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az amerikai rombolóágat húzom, azzal az effektív lőtávolsággal meg nagyobb művészet saját hajót eltaláni...)
Mindannyian tudjuk, hogy rengeteg dologra kell odafigyelni. Célozni, lekezelni a sérüléseket, manőverezni (BB-nél egy percre előre eltervezni és kivitelezni a manővereket a siralmas rudder shift és a tömeg tehetetlensége miatt), figyelni és kihasználni a terepviszonyokat, az ellenség mozgását, kerülgetni a saját hajókat, szemmel tartani a légi tevékenységet - az már tényleg ne az én felelősségem legyen, hogy a seggem felől hogyan jönnek torpedók. :) Jópár nappal ezelőtt volt olyan eset, hogy az Albany-t vittem ki, és egy Wakatake háromszor lőtt bele a közelharcunkba torpedókat, mire szóltam neki, hogy faszikám, én értem, hogy te messzebbről tudsz indítani, mint ameddig én ellövök, meg megdögleni sem akarsz, mindez szép, de erősen tele van a tököm, hogy az időm jórészében baráti torpedókat kerülgetek. Nem szólt semmit, de onnantól kezdve nem történt több indítás.
Általában abból szoktam kiindulni (különösen és elsősorban, ha torpedókat akarok használni), hogy torpedót akarsz indítani --> haladj elöl. Az úgy nem oké, hogy megy a gyerek a Phoenix-szel vagy a Kumával és hátul marad, mert - joggal - félti a seggét, de azért tömné át a torpedókat a saját menetoszlopon aztán meglepődik, hogy az ellenséges tűzre akarnék válaszul manőverezni, nem a sajátra. (Ezzel kapcsolatban azon szoktam elképedni, amikor pl. egy Tenryu annyira rá van gyógyulva a vetőcsöveire, hogy konkrétan elfelejti használni a lövegeit, és töredék HP-s hajó szambázgat előtte félperceket emiatt...) Aki a ravaszt meghúzza, az figyeljen oda. Ha a helyzet necces, ne legyen kapzsi. Ha mégis, viselje a felelősséget - emberként mindannyian hibázunk, ha legalább egy "sorry"-t tolnak, nyugodt szívvel és őszintén írom vissza, hogy "no problem, shit happens".
Ezzel együtt is persze, előfordul olyan helyzet, amikor teljesen elfogadható körültekintéssel leadott vetés irányába fordulok bele vadul, jól manőverező hajóval, de ilyesmiért nem is szoktam pattogni, de őszintén, ez masszívan a ritkább eset.