A Wargaming új MMO játéka
-
#6766
Érdekes egyébként, egyelőre elfogadhatóan szórakozom a játékkal. Ma átugrott egy barátom, megmutattam neki, a dolog odáig fajult, hogy lett egy accountja (hozzá is vágtuk az Albany-t azonnal), és pár órán belül már a St. Louis-ával közösen verettük divison-ben, miután beüzemeltem a laptopot. Low tier, nagy móka volt.
Ugyanakkor, ha visszaemlékszem, a WoT is így indult nekem. Még nagyon az elején néztem rá (talán nem is emlékszem már jól), két ág volt össz-vissz, a német és a szovjet, valamint volt a homokozó Pz.35(t)-vel bezárólag, meg afölött minden. Aztán valahol a Pz. IV magasságában abbahagytam és azóta sem nyúltam többé hozzá. Itt is szubjektív érzetem, hogy furamód, ahogy halad az ember felfelé a tierekben, nem csak a játék kezd szorítani a golyóin, de amúgy a "közösség" is egyre nagyobb ráktömegként viselkedik.
Egyre erősebben érik bennem a gondolat, hogy pl. az USA cirkáló-ágat hagyom, ahol most van, a Phoenix-en, és nem megyek vele tovább, hogy maradjon valami, amivel még érdemben, a szó töredékében még nemes értelmében játszani lehet. Néha az az érzésem, hogy az egész pszichológiai séma úgy működik a játékmodellben, hogy felrakják az embert a szobabiciklire tekerni a dinamót, és az eleinte még elélógatott üveg sört szép lassan, hirtelen mozdulat nélkül kicserélik egy söralakú csekkre.
Addig meg még megy a St. Louis-os golyószórás. :)
Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2015.08.03. 23:53:27