banner
A Wargaming új MMO játéka
  • dimre
    #16221
    Mint kis óvodás kezdő, egy hónap alatt összejött egy T7 CA-m, most a tesztszerón "élvezkedek", és néha sírni akarok, a sok .... Inkább a BB ág felé hajlok, bár nem vagyok egy nagy tehetség, megnyugtató érzés egy nagy páncélteknőben. Élmény volt kipróbálni ezeket a nagy ágyúkat, a lő-távról annyit, hogy hiába látsz el a Yamatoval 26 km-re, mire odaér a lövedék régen kitérnek előle, kb. első hat lövésem a halakat sebezte. Jó szokásomhoz híven mindig egyedül maradok a lecsóban, a környezetvédő csapat, mint általában mindig, befoglal egy területet, és kempingeznek, én naiv hülye, meg egyedül a háborús övezetben pukkantgatok, közben húzom a belem a vörös hadsereg elöl. A nagy Yapo azért elég sokáig bírta a tengernyi áldást. Mentem pár kört a Deutschland über ásszal a gokuval is, benyeltem vele egy sorozat citet elég messziről, fél hp-m leolvadt < 50k sebzés, és erősen néztem ki a fejemből, ez ellenére brutális szörnyeteg. Eddig német, japán csatahajókkal ismerkedtem, a kevés tapasztalatom ellenére erősen érzem, hogy a Bismarck a légütősebb az összes közül (nekem legalábbis). Egy álomhajó, rendkívül jól kezelhető, belesimul az ember kezébe (egerébe), fordulékony, gyors, tuti ágyúi vannak, 11,1! km a másodlagos hatótávja (skill, up..), ha egy romboló próbál közel osonni tuti lángba borítja, macska-egér játékra tökéletes, van esély a mini terminátor ellen, és a szonár se utolsó. Szeretek játszadozni a dd-kel, bármelyik csathajóval vagyok, mindegy, ez olyan stikli nálam, mert nekem kell mindig vadásznom rájuk, az alkalmasabb hajók meg kempelnek hátul, de nem bánom, azt sem ha süllyedek, mert ezek a legélvezetesebb csaták. Általában nem az hajt, hogy nyerjünk, maga a játékélmény, csak sajnos ritkán jön össze egy olyan csapat akik megértik egymást szavak nélkül is, és élvezet velük csatázni, akár nyerünk, akár veszítünk.
    Egy példa a hülyeségemre, négyen voltunk kettő ellen dd, ca, egyedül fordultam vissza bázist védeni, a többi három azt hitte, hogy ők gyorsabban elfoglalják az ellenfélét, mégse jött össze, teljesítményem zéró, tudom, a két plecsni adott némi önbizalmat, nem jöhet össze mindig minden.
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!


    Néha sikerülhet valami..


    Üdítő érzés, ha kiscsoportos hajóval játszok, mindenki hajt, belead apai-anyait a játékába, és nem áll le hátul kempelni egy rombolóval.
    Ebben a játékban minden megtörténhet, nagyfiúknál, kezdésnél az egyik dd elindult hátra a sarokba, ketten ráírtak a chaten, de mindhiába, a kis papírhajó beállt a sarokba (biztos büntit kapott), és nem mozdult, a beírások tartalma miatt (hová mész?, eltévedtél?, ott nincs senki...), valahogy humorosan jött ki az egész, végigröhögtem az egész csatát, pedig inkább szánalmas volt a dd cselekedete.
    Utoljára szerkesztette: dimre, 2017.10.06. 06:19:43