banner
A Wargaming új MMO játéka
  • 1kezdő
    #10986
    Mesélek egy, a játékban történt sztorit: rombolóval játszottam. Kialakult a játékstílusom, ami teljesen megfelel annak a követelménynek, amiben játszom. Kikerülöm az ellen cirkálóit -ha sikerül!- és a hátuk mögött elsüllyesztem a csatahajókat/hordozókat.

    Az egyik alkalommal egy csapatba kerültem egy hasonló stílusban gondolkodó játékossal, aminek az lett az eredménye, hogy egy irányba mentünk, egy céllal, egy taktikával és ezt tudtuk is azonnal egymásról. Haladtunk és bár egyformán gondolkodtunk a taktikáról, mégsem tettük egyformán. Én nem kapcsoltam be a gyorsítómat, mert azt későbbre halasztottam. Éreztem, hogy később lesz rá jobb alkalom. Elhaladtunk a takarást biztosító sziget mellett és feltűnt a csatahajó. Azonnal lőni kezdte az előttem haladót /talán ezért maradtam le kissé??:)/. Ő elkezdett a lövések miatt cikk-cakkban haladni és ezzel időt és sebességet vesztett. Én ekkor kapcsoltam be a gyorsítót és nyílegyenesen a csatahajó felé haladtam tovább. Nem törődtem a mellettem becsapódó lövedékekkel, így átvettem a vezetést (jóval) és világos volt, hogy a csathajó az enyém lesz. Ekkor váratlan dolog következett be. A lehagyott vetély/csapattárs kilőtte a torpedóit abból a meggondolásból, hogy a torpedói gyorsabbak mint én, tehát, mégsem én nyerem ezt a fajta versenyfutást. Csakhogy a csapattárs és az elejteni vágyott csatahajó közt ott voltam én, akit annak rendje és módja szerint két torpedóval el is talált. Alig maradt HP-m. A meglepetést a düh váltotta. Kanyar a csatahajó előtt és három torpedó a még oldalt fordult társba. Süllyedt. Aztán én is, mert mivel oldalvást álltam és kevés volt a megmaradt HP-m, a csatahajó kilőtt.

    Vannak szituációk, amit utólag nehéz értelmesen megmagyarázni. Talán nem is lehet. :)