#16
Alapvetően az öregedés és a várható élettartam két külön dolog, bár azért szorosan összefügg.
Az öregség azért jön el, mert az ember metabolizmusa szép lassan leáll. Egy idő után nem hogy nem pótlódnak a szövetek, de lassan de biztosan maguktól pusztulnak. Ez genetikailag kódolt. Nem csak a különböző folyamatok intenzitásának csökkenésére vezethető vissza, hanem arra is hogy meghatározott az, hogy egy sejt hányszor képes osztódni.
Részben igazad van a szelekciót illetően, azonban a várható maximális időtartamot illetően nincs.
Régebben nem a várható maximális, hanem a várható átlagos élettartam volt a rövidebb, ebben pedig benne volt, hogy iszonyat magas volt a gyermekhalandóság. Egy komoly genetikai alapú betegséggel (sarlósejtes vérszegénység pl.) kűzdő emberke nagy valószínűséggel már sokkal korábban meghalt, minthogy megérje az ivarérett kort. 10-ből kb 2 gyerek érte meg évszázadokig talán ezt. Ha megéri mind a 10 akkor viszont kitört volna az éhínség, mert nem volt régebben annyi kaja.
Azonban pl Seneca 85 éves korában halt meg, Platón 80, Newton szintén 84 éves koráig élt. Igazából ma sem élünk sokkal tovább annál, mint a régi korokban éltek az emberek, hacsak nem vitte el őket, egy baleset, fertőzés, akármi, amit ma viszont jó eséllyel túlélünk.
Nem találtuk még meg a hosszú élet titkát, és a hosszú életből így nincsenek is társadalmi konfliktusaink!
#16