#56
"Összehordtál mindent itt, aminek nem sok az alapja."
Kezdjük a legsúlyosabbnál.
"Turbulencián a hirtelen leáramlásokat értik. A szárnyakról leszakadó örvényléseket légörvénylésnek nevezik.
Turbulenciába került például egy MALÉV-gép Iraklióban júniusban, le is ért a farka a kifutóra.
De még a légörvényeket is elkerülik a teher és utasszállítók. Egyrészt fölös igénybevételnek nem teszik ki a gépet, kell az holnap is, másrészt a teherszállítóban elszabadulhat a rakomány, harmadrészt az utasok nem azért fizetnek, hogy ide-oda ütődjenek a gép falai között."
Sokáig gondolkodtam, hogy beszúrjam-e azt amit ide alkottál, nehogy megjegyezze valaki. Lényeg, hogy alaposan nézz utána.
A turbulencia általános jelenség, a levegő kaotikus áramlását jelenti, ahol gyakran megjelenik az örvényesség is. Ennyi.
Turbulens áramlás lehet akárhol, hegyek fölött, gép körül, zivatar zónában, erős feláramlásnál, különböző légrétegek találkozásakor bárhol. Ezek mind kaotikus áramlásokat kelthetnek.
Ha talajközellben egy függőleges örvény alakul ki, az meg a szélnyírás, ami odacsapja az utaszállítót. Kb ennyi röviden.
Csak leírom repülésmeteorológiából viszonylag jól vizsgáztam, ha gondolod persze eröltethetjük a dolgot tovább.
"Az UAV csak UAV. Nem teher, vagy utasszállítógép. egészen mások a követelmények, ezért közömbös az alakjuk egy utasszállítógép tervezésénél."
Te hoztad föl az X-47A UAV-t, nem értem most mit szőrözöl velük.
"Nem. Korlátozott számú ajtót építhetsz be, és még azt sem a szárnyprofil oldalába. Az ilyen csupaszány gépeknél az ajtók alul, néha fölül vannak. Egyrészt nem gyengítheted meg a szerkezetet, másrészt hogyan fogod elhelyezni gazdaságosan az üléseket?"
De. Nézd meg az X-48-at, ami nem is a klasszikus értelemben vett csupaszárny, blended-wing-body-nak hívják. A Szárny és a törzs nem különül el egymástól, a törzs is felhajtóerő termelő felület. Azonban a "törzsön" ki lehet alakítani ajtókat (ezért írtam "szárnytőt"), mert pl itt nincs szárnymechanizáció, nem csökken a szárny szilárdsaága, stb.
Hogy helyezem el az üléseket? Gondolom sorban? Nem értem mi a probléma:D
"Nem a szárnyfesztáv miatt kell átépíteni a repteret, hanem azért mert egy ilyen gépeknél a főfutók nyomtávolsága többszöröse a szokásosnak."
És ha olyan nyomtávúra építik, hogy elférjen a legtöbb hagyományos reptéren? Vagy inkább fordítva teszem fel a kérdést, mi indokolja, hogy nem olyanra építsék, hogy elférjen a legtöbb polgári repülőtéren????
"Az egész egy tömör marhaság. Mint mondtam a teher és utasszállítógépeket stabilra tervezik. Ezek nem harci gépek, nem kell hirtelen manővereket végezniük. A légörvényeket is egészen másként viselik, mint a harci gépek. A repülőelektronikának ehhez meg nincs köze.
A sportautó is egészen másként épül, mint a kamion, vagy a busz."
Ez egy egész tömör marhaság. Sőt mire akarsz kilyukadni egyáltalán!?
Igen, eddig az utaszállítókat, nagy gépeket szinte maximálisan stabilra tervezték, mert nem volt fejlett elektronika, ma meg van. Sőt csak az van. Gyak lassan mindegy, hogy a gép aerodinamikailag stabil, vagy instabil, ha a gép irányításáért felelős számítógép meghal, akkor kampec. Másrészt a nagyobb stabilitás általában együttjár a nagyobb vezérsíkokkal. Ezek méretét manapság szintén csökkentik, mert ezzel is csökken az ellenállás, és így a fogyasztás.
"Gratulálok! Kitaláltad a hengeres géptörzset!
De egyet árulj már el! Minek a többi köré épített szerkezet? Nem egyszerűbb építeni egy szokásos könnyű gépszárnyat, mint egy csomó semmire sem használt vackot még köré építeni."
Aerodinamika?
Mond ez neked valamit? Tudod ez a tudomány foglalkozik azzal, hogy egy adott áramlásba helyezett test, milyen különböző jósági paraméterekkel rendelkezik, siklószám, légellenállás, akármi. Akár hiszed, akár nem, de ha egy csomó funkcionális alkatrészt összedobálsz, akkor az rosszabb aerodinamikai tulajdonságokkal fog bírni, mintha megfelelően kialakított testtel veszed körül, gyak becsomagolod.
Remélem érzed az iróniát!
#56
