Krimikről mindenfelől..
-
#33
A számom: 06/70/315-7189. (Bár aligha hiszem, hogy fel akarnál hívni, de: ) ha nem venném fel, akkor vagy nincs nálam, vagy moziban vagyok és lenémítva van, vagy valami hasonló, viszont amint tudok visszahívlak. (sms detto; bár ha látom, hogy kaptam arra válaszolok pl. moziban is) Mondjuk ritka hogy nincs nálam a telóm, csak mégis, hogy nehogy félreértés legyen. Na mind1, biztos magadtól is erre gondoltál volna. Asszem kicsit szószátyár vok. (Igazság szerint félválról se akartam venni ezt az üzit, meg túlragozni se... azér persze gondolom ez utóbbi sikerült :/ )
És ha már így megemlítetted, hogy elutazol, akkor gondoltam - de csak ha szabad - megkérdem, hogy hova/merre lesz az út? És függetlenül a választól: jó utazást kívánok (meg mindent ami ahhoz kell majd ott)
Puszil:Zoli
---------------------------------------------------------
> Hosszú ugyan,de nem olyan,mint amilyen rossznak
> gondolod.Írd meg a számod,mert úgy egyszerűbb
> lenne.Egyébként félreértesz,mert nem vagyok az a szivatós
> típus,sőt,általában mindig én jártam rosszul eddig,mert az
> emberek nem tudnak ennyi adást befogadni,amennyi belőlem
> jön magától.De nekem mindig ez volt a normális,és nem
> változom ebben.Viszont elutazom szombaton,és nem leszek
> másfél hétig.szóval ennyi,
> üdv:Eszter
Kedves Eszter,
Igazából tudom, hogy válaszoltam már egyszer erre az üzenetedre, de... szal már rögtön fura volt, és ideáig halogattam, hogy elmondjam. Szal fura, hogy Te kérted el az én számom, mert ez fordítva kéne szerintem. Legalábbis azt hiszem, hogy úgy illik, vagy mi... Szal ha megadnád a számod felhívnálak. Igazából ez eddig eszembe se jutott... már, hogy elkérjem, mert nem éreztem, hogy annyira jóba lennénk, hogy odaadnád... Nem tudom hogyan magyarázzam, de ugyanakkor tudom, hogy hülyén érzem magam ettől. És ugyanakkor örülnék is ha felhívnál. Vagy smst írnál. Mert valahol jó, hogy Te is lépnél felém... (márha ugye ez nem az a burkolt lerázás ami: "ad meg a számod, majd felhívlak. csá". és ugye ehhez az elutazás is passzolna... ) Na mind1, csak ez már egy hete itt motoszkált a fejemben. Ráadásul tudom, hogy még nem vagy itthon, és azt is sejtem, hogy az ilyen levelek elveszik a kedved a megismerkedéstől...
Na mind1, remélem jól telik az utazásod, és rajtam is indokolatlanul uralkodott el ez a... nem is tudom mi.
Kívánom a legjobbakat:
Puszil,
Z.
---------------------------------------------------------
> Hosszú ugyan,de nem olyan,mint amilyen rossznak
> gondolod.Írd meg a számod,mert úgy egyszerűbb
> lenne.Egyébként félreértesz,mert nem vagyok az a szivatós
> típus,sőt,általában mindig én jártam rosszul eddig,mert az
> emberek nem tudnak ennyi adást befogadni,amennyi belőlem
> jön magától.De nekem mindig ez volt a normális,és nem
> változom ebben.Viszont elutazom szombaton,és nem leszek
> másfél hétig.szóval ennyi,
> üdv:Eszter
Édes Eszter,
Kedden láttam, hogy hazaérkeztél. Igazság szerint nagyon vártam és megintcsak igazság szerint minden alkalommal ha belépek re (vagy szinte minden alkalommal) a Te lapodra is ránézek.
Két hete ugye elkérted a számom. Én azóta is morfondírozok azon, hogy miért is tehetted. Hülye dolog, ma rémálmom volt. Arról álmodtam, hogy neked már gyereked van és valakivel eljegyezted magad... Szar érzés volt, aztán felriadtam és nem múlt el a szar érzés, mert hisz hát akár igaz is lehet...
Igazából, egy alkalommal írtad, hogy "pécód (ilyen egy szó , korábban a "della" volt a másik, amikhez Te kellettél, hogy halljam senkitől nem hallottam korábban... és az ilyesmi nálam pozitív) van és állítólag jó háziasszony vagyok", amiből arra gondolok, hogy együtt élsz valakivel, nyaralni is gondolom vele lehettél, persze tudom, hogy sokszor a legrosszabbra (mármint számomra a legrosszabb) gondolok...
Nézem a képet is amit feltöltöttél re, és azt sem értem. Hogy miért ilyen képet tettél fel? Hihetetlen talán, de még csak elképzelésem sincs. Max. arról, hogy miért sötétzöld, de hogy maga a kép miért ilyen? Halvány lila dunsztom se. Kiváncsi lennék, de persze Rólad minden érdekel...
Igazából, tudom megint elég zagyva amit írok, de talán kiderül hogy... nem tudom. Nem tudom mi derül ki belőle. Így hirtelen az jut eszembe, hogy Te számomra egy amolyan "fekete lyuk" vagy. Irtózatosan vonzol, ugyanakkor amit tudok rólad az sokszor olyan bizonytalan. (ugye a fekete lyuk is "vonzó" valami, az ismereteink meg csekélyek róla és megkérdőjelezhetőek) Itt van például ez a telefonszám dolog. Piszok örülnék ha hallhatnám újra a hangod. Ember nincs akiét olyan szívesen hallgatnám. Ugyanakkor félek is attól amit mondani fogsz. Mégis szeretném hallani... ill. örülnék ha hallanám. (Valahogy úgy, hogy a hangodat öröm lenne hallani, legfeljebb amit mondana, azt nem, dehát ez kettő.)
És ehhez kapcsolódóan. Félek attól is, hogyha esetleg (megint ez a szó) mégse járnál valakivel, esetleg gyereked sincsen, meg eljegyezve se vagy, házasságba se, stb. ... szal tegyük fel "szingli" (még mindig jobb szó szerintem, mint az "egyedülálló") lennél, akkoris szívesebben ismerkedsz meg valakivel személyesen. Hisz írhatok én bármit és bármennyit, azt valszeg hamar felülmúlja Számodra néhány csók, kézenfogva sétálás, hogy másról már ne is beszéljek...
Annyira szeretnék Neked normális és kedves leveleket írni, és egyszerűen csak ilyenek jönnek ki
Azért remélem az utazásod jól telt, és érdekelne az is, hogy hol-hogyan és mivel, de igazából bármit ha írnál Magadról, meg arról amit gondolsz, átélsz, érzel, bármilyen témában... szal örömmel venném, és sok boldogságot szereznél vele nekem.
Puszil:zoli
u.i.: igyekeztem rövidre fogni, és hogy mégis valamelyest hosszabb lett az a miatt van, hogy megint annyi minden van bennem, annyi szeretetet szeretnék Feléd mutatni, de egyszerűen sose érzem, hogy sikerülne igazán mindent átadni így írásban
Kedves Eszter,
Nap mint nap Te jársz a fejemben. Nem akarom, hogy úgy tűnjön, hogy sürgetlek vagy akármi. Ugyanakkor azt sem akarom, hogy az legyen, hogy nem mondtam vagy nem kerestelek vagy nem tartottalak fontosnak.
Tudom, hogy itt a nyár, hogy bármerre nézel jó pasikat látsz, hogy amelyiknek van egy csöpp sütnivalója annak Te bejössz. És kurvára félek attól, hogy amiatt, hogy köztünk ekkora távolság van... szal valahogy hátrányban érzem magam, ha érted. Tudom, hogy helyenként ijjesztő lehet amit írok, de szeretnék hozzád mihamarabb mind közelebb lenni. Mert úgy kaphatnál rólam teljes képet. Úgy értem örülnék ha beszélgethetnénk telón aztán személyesen... Félek, hogy sokadszor is az lesz, hogy eltűnsz, mielőtt még jobban megismerhetnénk egymást és aztán majd csak ülök itt nézek ki a fejemből bután és kibaszott szomorú leszek...
Tudom, hogy Neked is kell idő, és nem akarlak sürgetni. Nem tudom mi jöt le az eddigi leveleimből Neked. Ezért is jó lenne, ha oda-vissza kommunikálnánk. Mert tényleg, annyira... Jó volna tudni Te mit gondolsz...
Remélem átjön valami abból a szeretetből amit érzek Irántad, de ugyanakkor úgy érzem személyesen sokkal többet tudnék adni és félek attól, hogy valaki ezt meg is teszi vagy meg is fogja tenni, mielőtt én megmutathatnám, hogy hogyan tenném, hogy mennyit tudnék adni...
Írtad, hogy Neked gond volt olykor, hogy sokat adsz és mások nem tudják feldolgozni. Azt hiszem nekem is van hasonló, ugyanakkor sokszor félek Veled, hogy nem adok eleget... Vannak dolgok, amikről meg nem akarok ilyen levelekben írni, mert nem tartom idevalónak, de ettől függetlenül folyton bennem van, hogy jó volna ölelni Téged, simogatni, becézni, ugratni, kedvedbe járni, meg ozni, megviccelni... meg minden ami két ember közt jó...
Puszil:
z.
Első ránézésre ő volt a legvonzóbb lány a tanfolyamon. Nagyon bájosan vidám a pofija, valamiképpen ránézésre jókedvet okoz. Talán az arc berendezkedése miatt. Eszméletlen vonzóan mókás. Az első napokban sokat nevetett, félelmetes átéléssel, úgy totál felszabadultan, mint aki egy fergeteges buliban van éppen. Ahogy gesztikulált-, mosolygott-, nevetett- nagyon-nagyon aranyos látvány volt. Ilyenkor elég volt ránéznem, és boldog voltam. Úgy jött ki, hogy mellette foglalhattam helyt. Vártam az első megszólalását, hogy milyen hang tartozik egy ilyen tündérhez. A hangja elsőre meglepett, egészen másmilyennek vártam volna, de idővel teljesen természetes volt, hogy ilyen az ő hangja. Talán kicsit keveset beszélt. Én pedig, miután láttam egészben, rá kellett jöjjek, hogy milyen magas lány is. Ettől persze még iszonyat vonzott, csak éppen egy lyukas garast nem adtam volna magamnak, hiszen egy olyannyira magas-, vékony-, vonzó- lány, mint ő jó eséllyel simán átnéz a fejem felett. Meg ha még csak ott. Mivel egymás mellett ültünk, így alkalmam nyílt megfigyelni, főleg profilból. Nagyon megmaradt bennem, hogy milyen helyes orra van, nem pisze, hanem másképp, de gyönyörű. Bármikor, ha ránéztem, örültem, hogy ő van ott. És akkor ehhez jött hozzá a mozgása, kicsit talán csetlő-botlóan esetlen, törékeny, de számomra valahogy iszonyatosan nőiesen kecses. Nőies, az egész nemében. Ez a szó nagyon jellemzi a frizuráját, az öltözködését, a mozgását, a mindenét. Szerintem. Még az aranyos, bájos és törékeny szavak jönnek elém, ha ő rá gondolok. Pár szót persze mindig váltottunk is, és bennem ezzel kapcsolatban a hihetetlen bájossága ragadt meg. Egy arcát mindig fel tudom idézni, az utolsó napok egyikén egy kis vicc ő rajta csattant, és valami egészen érdekes módon reagált rá, talán ha úgy írom, hogy kedvesen is és mégis mereven is, az ad belőle vissza a legtöbbet, ha el tudod képzelni. Azt hiszem, hogy akkor egy ritka szép pillanatában láttam. Viszont van egy érzés, amit le tudok írni elég nagy pontossággal: egy idő után, amikor csak láttam öröm fogott el, olyasféle öröm, mint gyermekkoromban karácsonyokkor, és ehhez elég volt csak rápillantanom."
Hja igen, párszor kérdezted, hogy sportolok e valamit. Most vettem bérletet fitness terembe, és úgy tervezem, hogy lejárok edzeni mindennap 2-3 órát, ma már voltam. (pár nap, esetleg 1-2 hét kell most, hogy visszaszokjak, mert rég voltam) Tudom, korábban írtam uszodát Neked, de ilyenkor mindenhol olyan tömeg van az itteni uszodákban, hogy csak lubickolni lehet, úszni nem.
Na és még valami, ami eszembe jutott. Ha Te valóban mondjuk spanyol szakos vagy az Eltén vagy ott tanulsz a TTK-n mondjuk valamilyen szakon, és a ZSKF-en meg végeztél nemzetközi kapcsolatok szakon (ami ahogy nekem lejött némileg gazdasági témájú), akkor valamelyeset hasonlítunk abban, hogy én is előbb gazdasági, majd humán vonalon tanultam... hna, tom nem lényeg, csak valahogy eszembe jutott. Meg az is, hogy a szobám falán több mint tíz évig 1983-as poszter volt, hogy tegnap a 82-es világbajnok és a 84-es európa bajnok csapott össze a vébén (a kettő 83-hoz legközelebbi győztes), meg egy sor dolog még, amiről minduntalan Te jutsz eszembe (ugye, ha jól tudom 83-ban születtél)... Na mind1, ez már megin egy full összevissza levél lett, és utálom magam, hogy ilyeneket tudok csak írni
Cuppos,
zoli
u.i.: remélem átment a levél, azt is, hogy mind a két fele, meg, hogy ez a zűr nem zavart Téged túlságosan. Pussz