• bvalek2
    #37
    - Azok kedvéért, akiknél a CT agyműködést mutatna olvasás közben, a Pioneer-anomália a nevét onnan kapta, hogy csak a Pioneer-szondáknál következett be, és azóta azt is megnyugtatóan tisztázták. Itt egy jó kis összefoglaló cikk róla.

    - A kozmikus állandó egy egyszerű (lambdával jelölt) konstans szorzó abban a egyenletrendszerben, ami a metrikus tenzort, illetve az első és második deriváltjait tartalmazza első fokon:


    Mivel az Einstein-egyenlet baloldalán van, ezért a térgeometria része (természetesen nem szükségtelen, hanem nagyon is fontos része az egyenletnek, ahogy Hilbert bebizonyította). Az általános relativitáselmélet szemszögéből nem is indokolt (sötét) "energiának" nevezni, mert ez a név anyagi minőségre utal, viszont a térgörbületet okozó anyag tulajdonságai az egyenlet jobboldalára vannak csoportosítva.

    Az hogy más fizikai modellnek nincs ezekről a jelenségekről mondanivalója, az nem meglepő. Mivel nem tudunk olyan kísérleteket végezni, ami a részecskék közti gravitációt vizsgálná, a tudósok egyelőre csak ötletelnek. A szép hipotézisekből Dunát lehetne rekeszteni, de amíg nem építenek olyan kísérleti berendezéseket amik tesztelni is tudják őket, addig ez nem tudás csak fantázia.

    - Még egyszer, a sötét anyag egyszerűen az, ami a galaxisok forgásgörbéjét okozza, bármi is legyen az. Valahogy el kellett nevezni. Ha megtudjuk mi az, majd elnevezzük a természete szerint. Talán nem meglepő, hogy alig száz évvel az extragalaxisok felfedezése után, még mindig nem tudunk mindent az összes égitestről és futkosó részecskéről, ami alkothatja őket.

    Ez a csillagászati probléma egyébként abszolút nem ide tartozik (csak van aki olyan sötét, hogy ráharap mindenre, aminek a neve "sötét"). Arról, hogy a galaxisok alkotóelemei közti gravitáció megfelel-e az einsteini képleteknek, nyilván csak akkor tudunk majd beszélni, ha megismerjük ezeket az alkotóelemeket.

    - A kvantumosság nem kvantummechanika, hanem az a gondolat, hogy az energia adagos lehet. Teljes egészében Max Planck-tól származik, ebben vett részt Einstein is. Ez a munka inspirálta a kvantummechanikát, de mivel az energiasajátértékek folytonosak is lehetnek (pl. szabad részecske), a megnevezés inkább csak tudománytörténeti érdekesség. 100 éve így hívjuk, már nem fogjuk átkeresztelni (nem is ez a nagy durranás benne, hanem az állapotjelző mennyiségek és a mérhető mennyiségek megkülönböztetése).

    - Einstein meggyőződéses determinista volt, és miután (helyesen) felismerte, hogy Heisenbergék és Schrödingerék kvantummechanikája nem determinisztikus világot ír le, egész életében küszködött ellene, és vesztett. Ez az érdekes cikk jól összefoglalja ezt a folyamatot. Természetesen nem próbálta meg az általános relativitáselméletet kvantumosítani, épp hogy az ellenkezőjével próbálkozott.

    - A kölcsönhatások mezői nem keverendők össze a térrel, amiben mozgunk illetve távolságokat mérünk. Ez általános iskola 6. osztály, az egyik legelső fizikaóra anyaga, az emberek 99%-ának nem okozhat gondot, csak a teljesség kedvéért említem meg.