Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
Gézoo #527 "1. Ha vektorokról, vektormezőkről beszélünk, az folytonos, többnyire valamilyen hullámjelenség, és betölti a teret, s így nincs helye a vákuumnak...
2. Ha részecskéről, és "csomagról" beszélünk, az direkt, és többnyire valamilyen sugárzás, amely leginkább egy üres térben (vákuumban) terjed."
Nos ez nem egészen van úgy..
Először is a haladó hatáskeltőt és a hatáskeltő forráshoz viszonyítva állót
külön kell választani.
A hatáskeltő mozgásának iránya jellemezhető vektorral.. de az is csak feltételes módban, miután senki nem tudja azt, hogy merre járt a születési helyétől a célállomásig.. Csupán feltételezzük, hogy a számunkra legrövidebbnek látszó "torony irányt menti" utat választotta.
(Erről a Nobel díjas Feynmann többször írt.. érdemes megszívlelni..)
A másik, az álló amire hat a mozgó hatás.. Nyilván sz eredő hatása folyamatosan áramló foton trilliárdoknak, statikus eredő erőben egyesül.
Amely erőt szintén lehet vektorral jellemezni.
Sőt!
Ha mozgatjuk a próbatestet, és a rá ható erők egyeneseit, mint erővonalaknak
a területegységre eső hányadát vizsgáljuk akkor megkapjuk a fluxus fogalmát.
Egyébként pedig.. Ha nem csak részben hatna például a gravitáció egy-egy atomra, akkor ezek az atomok mint elnyelők látványosan szigetelnék a grav. mezőt.. Ilyenről pedig nem tudunk..
Összefoglalva: Mindkettőt lehet vektorosan is leírni, de nem lehet egyetlen vektormezőbe összefoglalni a két, egymástón nemében, fogalomkörében is eltérő vektorteret.
(illetve lehetni lehet, de az olyan elemi matek hiba lenne, mint pl. a nálunk lévő gumilabdával szorozni a szomszéd medencéjének vízmolekuláit.., lehet, de teljesen értelmetlen..)