Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
forrai #445 Akárhogyan is legyen, de a tehetetlenség mindig valahogyan az emlékezettel kapcsolatos. Legyen az megszokás, meglévő tárgy: valami a múltból, ami a változtatást akadályozza.
A gravitáció esetén a test múltbeli állapota az, aminek az emléke még él benne, a korábbi kiterjedésében, és befolyásolja a jelenét.
Ettől kezdve számtalan új kérdés merül fel már most is, és még több is, amelyek még nem is láthatók.
Például hogyan, mennyi ideig él az az emlék? Mi is az az állapotjelző?
Van e határa a relatív tömeg növekedésének, vagy az korlátozott, és egy ponton inkább minőségi változása történik?
Mindenesetre kétségtelen, hogy ami a korábbi mozgásállapotból egyáltalán megőrződhet, hogy mint "memória", tehetetlenséget okozzon, az csak is a korábbi mozgásállapota, az erőtér, a gyorsulási vektorok maguk lehetnek! Amelyek ezek szerint meghatározott ideig megőrződnek. De meddig? az idők végtelenségéig, vagy csak egy pillanatig? Mekkoráig? És hogyan lehet jelen ez a fajta relatív tömeg, ami valamely mozgásállapothoz kötődik pl. egy atommagban, hogy azután sugárzásként egyszer felszabaduljon? Valamiféle rezgésben?
Szóval kérdés- kérdés hátán, egyetlen emberi, de még a milliárdos emberközösségi "agy" által is nehezen megválaszolhatóan.
Hogyan is várhatnám magamtól, hogy minden kérdést feltegyek, és megválaszoljak pusztán a saját kisagyammal (izé: kis agyammal)?
Ezek tehát csak kérdések, munkahipotézisek.