Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
polarka #254 Igyexem nem kritizálni a szenzációhajhász megfogalmazásokat. Lényegében, amiket kihagytam, azokat különösképp ilyeneknek találtam.
"Az Albert Einstein féle relativitási elvben a fény sebessége egyszerre minden megfigyelő számára azonos, és egyben ugyanaz a fény folt, minden megfigyelő számára ugyanazon c sebességgel mozog."
Nem minden megfigyelő számára. Minden inercia-rendszerben (gyorsulásmentes; állandó v sebességű) azonos.
fény folt? talán a fény terjedési sebessége. Foltot pl. a falon látsz és az akkor mozog, ha a kibocsátott, irányított nyaláb irányát változtatom vagy én futok el a fal mellett, csakhogy nagyon nem erről szól a specrel.
megj.: relativitás elve (principle of relativity), speciális relativitás elmélet (special relativity). Ez a két használt fogalom, amiket már a mondat elején kever, pedig más a jelentésük.
Relativitás elve röviden: Adott egy fizikai törvény, ami leír egy jelenséget egy inerciarendszerben. Ha én mondjuk egy másik i.rendszerben vagyok, akkor az egyenletbe a saját észlelt koordinátáimat behelyettesítve az általam tapasztalható jelenséget fogja a törvény leírni. Vagyis a fizika tv.-ei invariánsak maradnak. Elég a Galilei trafóra gondolni, ami gyorsuló rendszerben már csak tehetetlenségi erők bevezetésével alkalmazható.
" A fizikai valóságban nincs olyan jelenség, ami valóban így viselkedne..."
Nah ez tanúbizonyság arról, h még az előtörténetet sem tudja. A fizikai valóságban ezt tapasztalták (ugye mindig a Michelson-Morley kísérlettel jönnek, de nem csak az volt) Ez volt a nagy dilemma.
Lorentz-kontrakcióval magyarázták eleinte az MM kísérletet. Ugyanis a relativitás elve a kísérleti tapasztalatokkal egyezett, ezért Lorenzt megkereste mely trafókkal lehet átírni a Maxwell-1enleteket, h másik inerciarendszerben is okésak legyenek az 1enletek (Lorentz-transzformáció)
megj.: igen, nem Einstein találta ki a trafót, ő "csak" levezette, h a specrel 2 posztulátumából is kijön. Csak nem értem miért nem ez a téma itt, hiszen a jelen levők közül meglepődnék, ha 1 is le tudná vezetni. Pedig nagyon 1szerűen is ki lehet hozni, ha érdekel 1általán vkit, akkor szívesen leírom, minthogy gézoo faszságait olvasgassam)
Ekkora előállt azon helyzet, h az EM törvényeit nem a Galilei-trafóval(a józan ész diktálta, középsuliban is meg áltban is szereplő trafó), ami a mecha. törvényeire jó, hanem a Lorentz-cel kell transzformálni, hogy a rel. elvének megfeleljenek és a fény éterhez viszonyított sebességét sem sikerült megállapítani (vagyis a kísérletek arra vezettek, h a fény sebessége mindig c; Poincaré vetette fel, h ilyen tökéletes összeesküvés maga is természeti törvény kell hogy legyen).
A relativitás elve továbbra is igaznak bizonyult és szerettek volna egy trafót a kettő helyett, vagyis:
-elfogadjuk a Galilei-trafót, de akkor a Maxwellek nem pontosak
-elfogadjuk a Lorentzet, de ekkor meg a mecha tv-ei nem stimmelnek.
A Maxwelleket kezdték buzerálni, mert azok voltak még az "újabbak", de sehogy nem tudtak kifogni rajtuk, minden úgy történt minden kísérletben, ahogyan várható volt.
Einstein viszont a második úton haladt és újrafogalmazta a mecha törvényeit és ezekhez csupán 2 dolgot vett posztulátumnak:
- a relativitás elve érvényes
- c állandó minden inerciarendszerben
...
"...a logikai lehetetlenséget megfejelte az idő mércék megnyúlásának (azaz dilatálódásának,) valamint a hossz mércék összehúzódásának (azaz kontrakciójának,) szintén logikai lehetetlenségével, ezzel a két logikai lehetetlenség oldal kompenzálja egymás hatását és visszakapjuk az eredeti méreteket és időket."
Vezesd le (ha tudod), merthogy ez nem igaz.
"Az egyszerűsített relativitási elvben a fény csak a forrásához relatívan halad ugyanazon c=3e8 m/s sebességgel, valamint a fény hullámhossza az állandó."
Csakhogy mindig ugyanazt a c-t mérik ki. Legalább ismersz egy olyan embert, aki már mérte a fény sebességét (rajtam kívül)?
" "Az anyagok közös jellemzőinek" írtam, mert minden anyagnak legalább ekkora a permittivitása és a permeabilitása..."
Pl. a diamágneseknél kisebb.
" Azaz adott geometria mellett az áramló elektronok közötti erőhatásból lett levezetve mindkettő tényező."
A permeabilitás értékét definálták. Abból meg a permittivitás számolható.
" Nyilvánvalóan, ha valóban a vákuum tulajdonsága lenne, akkor ezen értékek a vákuumban minden távolságon ugyanekkora értékűek lennének."
és nem? bár valszeg ezt is csak szépirodalmi fogásnak szántad.
" Nem csak és kizárólagosan pontosan 1 méterre az anyagtól, a pontosan 1 méter sugarú gömb felszínén mérve.
Ebből a pontosan 1 méteres sugarú gömb felszínből viszont az következik, hogy nem a tér, és nem is valamiféle éternek, vagy vákuumnak a tulajdonságai, hanem az anyagok alap tulajdonságának, alapértékei."
Hohó! Ez azon részletre vonatkozik, ahol a permittivitás és permeabilitás értékébe belecsempészed az 1méter sugarú gömb felszínét, ami már az elejétől önkényes dolog, de ez semmit sem jelent. Az hogy annyi az értékük éppen a mértékegységek definiálásának köszönhető, ha akarom, akkor bármilyen másik mértékegységrendszerben is dolgozhatok és ott mások lesznek az állandók értékei, de a fizikai törvények ugyanúgy használhatók. Ez egy technikai részlet (lásd: vákuum permeabilitást önkényesen választották azon értékre). Ez nem érv, hülyeség arra támaszkodni a fizikai törvények terén, amit kizárólag csak az ember szab meg. Továbbá az sem érv, h mert 1méteres gömbbel egyezik meg, ezért az anyag tulajdonsága és nem az éteré.
"Mindebből viszont az következik, hogy a fény sebessége kizárólag a kisugárzójától, azaz a forrás anyagához relatívan lehet állandó, és független minden más test, megfigyelő mozgásától."
Miért is következne? Az dönt, h mi tapasztalható és nem ez. Márpedig az emissziós elméletek nem bizonyultak helyesnek. (annihiláció során mihez képest megy c-vel a foton?) Mivel az anyaghoz képest megy c-vel, akkor ha én bekapcsolom a lézeremet rövid időre, majd előre-hátra rángatom, akkor fény hol előrébb, hol hátrébb kell legyen, hiszen a lézeremhez képest terjed c-vel.
" Ebből következően, minden, a fényforráshoz relatív mozgást végző megfigyelő a fény hullámhosszát a fényforráshoz relatív c sebessége és a relatív mozgás v sebességének arányában csak torzultan mérheti meg...
Az új relativitási elvben, ennek a torzításnak a kompenzálását végezzük el egyszerű ábrázolási módszer felhasználásával. Mércéül használva a fény megváltoztathatatlan, állandó hullámhosszát."
Tudod, ami eltorzul, az már nem állandó. Ha meg állandó, akkor ki lehet mérni az értékét, mennyinek is mérhető?
"a forrás közeledésekor (0 fokos szög):
a méréssel igazolt frekvencia változás függvénye: f'=f *gyök((c+v)/(c-v))
amely frekvencia változásból következő relatív fénysebesség c'=c*gyök((c+v)/(c-v))
a forrás távolodásakor (180 fokos szög):
a méréssel igazolt frekvencia változás függvénye: f'=f *gyök((c-v)/(c+v))
amely frekvencia változásból következő relatív fénysebesség c'=c*gyök((c-v)/(c+v))
merőleges érintőn c'=c/gyök(1-v²/c²)"
ott szorzás van, de az, h ezt leírod nem bizonyít semmit, mert nem vezetted le a még egyáltalán meg sem alkotott elméletedben. Tök fölösleges ezen rész az adott helyen a szövegedben.
" (Megjegyzés: A legújabb csillagászati megfigyelésekkel igazoltan, ezen elv szerint, az einstein-i állandó c sebességtől eltérő sebességeken haladó fényt regisztráltak.)"
Nah és mely csillagászok mely megfigyeléskor mérték a fény sebességét eltérőnek?
"Lebegyev levezetésének eredménye is másként fest így: E = m / (µ0*ε0) = m*c²"
Ezt meg már mondtam, h kamu. Lebegyev nem csinált ilyen levezetést, ő kimutatta a fénynyomást kísérletileg.
A végére már nagyon összeollózott jellegű az irományod, hol egy dologról írsz, majd bevágsz vmit, ami sehogyan sem kapcsolódik oda és még mindig nem derültek ki az "alapelveid". Az állandó hullámhossz, ami nem is állandó? Vagy a kibocsátóhoz köthető fénysebesség? Ha csak ennyi, akkor a többi meg mi a franc volt?
Még elolvastam a következő néhány részt, de ott úgy látom tovább folytatod a kutyulást. Majd legközelebb talán azokra is reagálok.