Wii - Wii U - Switch - és a többi
  • Pio
    #5095
    A pro kontrollert én is nagyon ajánlom, bár őszintén szólva a kutyát még nem használtam, mivel egyből vettem pro-t, szóval lehet a kutya se rossz. :D

    Szinkron téma:
    A Zeldákban SOHA nem volt szinkron. Ebben a részben a fontosabb sztorielemek és karakterek (majd találkozol velük) kaptak szinkront, ami egy kicsit felemás lett, 1-2 szinkronszínész zseniális, 1-2 viszont nem találta el a karaktert. Minden esetre ha haladsz a játékkal és egyre több olyat tapasztalsz, hogy másképp reagálnak az NPC-k, ha nappal van, éjszaka van, más ruha/fegyver van nálad, lóról beszélsz, asztalon állsz, pucér vagy, esik az eső, a közelben van egy kutya, satöbbi, satöbbi, satöbbi, akkor az mindenképp kompenzálja a szinkron hiányát, legalábbis számomra értékesebb ez, mintha minden NPC mondaná, hogy "Hello adventurer.". Nyilván "why not both", én se sírtam volna, ha minden minőségi szinkront kap és megmarad ugyan ez a végtelenül változatos NPC interakció, de azért így se lehet panasz.

    Zene téma:
    A játék zenéjének megítélése szerintem simán áldozatául esik a mainstream AAA játékfejlesztéstől megszokott epik arcleolvasztó játékzenéknek, meg annak, hogy ahhoz vagyunk szokva, hogy MINDIG szól valami zene (amivel sokszor a környezeti zajok sivárságát fedik el a fejlesztők). Írtam egy másik topikba egy hosszabbat a játék zenéjéről, azt bemásolnám ide is. Azóta amúgy sokat haladtam a játékkal és még tovább nőtt a szememben a játék zenéje. Ugyanis mindenhol, ahová illik, ahová kell, ahol egy kis rendezettséget, fegyelmet kell vinni a játékba ott hirtelen saját zenei téma alakul (városok, falvak zenéi), ahogy a fő karaktereknek is megvan a saját témája mindenhol.
    Illetve még egy zseniális zenei megoldás van a játékban, amihez csak annyit kell mondanom és akkor mindenki, aki csinálta a questláncot tudni fogja, miről van szó: Tarrey Town.
    Nade az idézet a másik fórumról:

    "
    A zenéhez annyit hozzátennék, hogy egyáltalán nem a konvencionális epic style gaming muzsika, ezért sokan nem tudják értelmezni.

    Valójában a játék egyik legzseniálisabb része a zenéje, mert tökéletes telitalálat volt a hangszerekkel játszadozó impresszionista stílus egy open world játékkal. Ahogy a világot fedezed fel, ahogy jössz rá a dolgokra, ugyan úgy az impresszionista stílusjegyeknek megfelelve a hangszerek is ismerkednek a képességeikkel, jönnek rá a képességeikre.
    Ez a zene viszont tényleg nem az a fajta, amihez csak úgy odaülsz és hallgatod, ez csak úgy működik, ha élmények, képek társulnak hozzá közvetlenül a játékban vagy közvetve az emlékeidben.

    Olyasmikre gondolok, hogy például éjszaka van. Halk hegedű szól a háttérben, a hegedű már magára talált. Néha egy-egy disszonáns zaj behallatszik, egy másodperc zongora, két ütés a xilofonon, ezek a hangszerek még csak most éledeznek, nem tudják, mi a dolguk. Aztán ahogy hajnalodik, ébredezik az erdő úgy kezdenek a hangszerek is egyre jobban és jobban magukra találni, egyre többször mer beszállni a xilofon, szépen lassan folyamatossá válik, kettő, sőt, három szólamúvá válik a zene. De a következő éjszaka lehet, hogy egészen más lesz, lehet, hogy az összes hangszer átalussza, lehet, hogy csak a zongora ébred fel egy-egy pillanatra, de lehet, hogy megint az egész zenekar felkel a nappal együtt. Egyszerűen zseniális, ahogy összehangolták a zenét a játék stílusával és hangulatával.

    Ami rettentő erős még számomra az az, ahogy végtelen profizmussal megy ugyan az a főtéma előbb C mollban aztán C dúrban a hirtelen, megdöbbentő eseményeknél, a C moll hatására az ember zavarodottságot érez, kétségbeesést, a C dúrra váltással pedig a tiszta, harcba hívó, elszántságra lelkesítő zene szólal meg, piszok jó.

    Nem megyek bele jobban, 12 évig jártam zeneiskolába, zenekart vezettem, elég sokat kottáztam, lelkes, de nagyon amatőr zeneszerzőnek tartom magam, fúvós-szimfonikus zenekar vonalon mozogtam elsősorban. Ez a játékzene nem az epikus taktusokról szól, amitől leszakad az ember arca, hogy mekkora király, de én ilyen végtelenül zseniálisan, tűéles profizmussal összerakott ambient muzsikát még soha semmilyen videójátékban nem hallottam. Egészen biztos vagyok, hogy ebből a játékból egy konzervatóriumban rengeteget tudnának tanulni a diákok.
    "