#97
1. A DNS-ben a bázisok stabilak? Nem (tautomer átalakulások).
2. A replikációs komplexet alkotó enzimek mindig tökéletesen végzik a dolgukat? Nem.
3. A javítómechanizmusok mindig tökéletesen kijavítanak minden hibát? Nem.
4. A meiózis során van rekombináció? Igen. Mitózis során is van. Újabb hibalehetőség, illetve a változásra való potenciál.
5. Környezeti behatás (fizikai: pl. UV, kémiai: pl. alkiláló szerek) befolyásolja a DNS szerkezetét, illetve annak viselkedését? Igen.
6. Vannak szabadon mozgó genetikai elemek, amelyek "kedvük szerint ugrálhatnak" a DNS-ben? Igen.
7. Vannak olyan vírusok, amelyek bármilyen módon megváltoztathatják egy élőlény genomját? Igen.
8. Plazmidok is léteznek...
9. Az élőlényeknek az életben maradáshoz alkalmazkodniuk kell a környezethez? Igen.
Tehát evolúció kétséget kizáróan létezik. És ezek még csak genetika "bizonyítékai", ráadásul biztos vagyok benne, hogy kurva sok mindent ki is hagytam.
Az teljesen más kérdés, hogy a most létező élőlények miként fejlődtek ki (tippelni lehet, de amíg fel nem találják az időutazást, nem fogjuk pontosan tudni). Valahogyan...
De evolúcióval, mint ahogy evolúcióval fejlődnek tovább is az orrunk előtt. Sőt, mi, emberek is.
Sőt, az emberek is tudnak "evolúciósat játszani". Pl. nézz meg egy bernáthegyit vagy egy csivavát. Hasonlítanak? Kurvára nem. De mindkettőnek ugyanaz volt az őse. A farkas és az aranysakál. Az ember csinálta őket olyanná, amilyenek most. Mesterséges szelekcióval. Az utódok közül mindig kiválasztott egy szélsőséges fenotípusút, és azt pároztatta tovább. Ilyesmit "csinálja a természet" is. Így "csinálódnak" a fajok. Csak az ember céllal csinálja, a "természetben" pedig passzívan válogatódnak ki a környezeti feltételekhez leginkább alkalmas genotípusú egyedek. Röviden és tömören.
#97