remark#827
Van egy viszonylag rövid válaszom, ami egy példa. Mikor a muzulmán nem eszik disznóhúst "vallási" okokból, akkor azt nem azért teszi, mert egy hiszékeny hülye, és hagyja, hogy aki ezeket a hülye és értelmetlen szabályokat kitalálta, az megvezesse és átverje. Hanem azért, mert úgy tapasztalták, hogy az számukra valóban előnyös, ha nem esznek disznóhúst. Persze azóta a kiderült, hogy mindez azért van, mert adott klíma mellett a disznóhús könnyebben megromlik. Így lett a vallásból tudomány. (Rájöttünk egy tanítás tudományos hátterére.)
A példa a kijelentésem mögött megbúvó logikára akar rámutatni: a vallások más tanításai is magyarázhatóak lennének tudományos módszerekkel. Van ami a tudomány jelen állása szerint is, de van ami nem. Pl. hogy miért előnyös az, mikor az ember a másik emberért és nem a másik ellen küzd, arra egyelőre nincs tudományos magyarázat. De ez nem azt jelenti, hogy ez a tanítás nem igaz. Igaz lehet, mert sokan sokfelé ezt tapasztalták, így megfogalmaztak egy tanítást, hogy a tapasztalat átadható legyen.
Maga a vallás szó viszont nem véletlenül volt nálam idézőjelben. Hisz nem kizárólag vallási tanításokkal kapcsolatban tartom igaznak a fentieket, hanem tágabb értelemben is. Általánosságban igaznak tartom azt, hogy az ember először megfigyel egy jelenséget, majd ezt a megfigyelést kristályosítja ki annyira, hogy abból tanítás válhasson. A tudomány alapvetően ugyanezt csinálja: a megfigyeléseket kikristályosítja. Ebben az értelemben valóban igaz az, hogy ami ma tudomány, az egyszer "vallás" volt.
De míg a vallás általánosabb kérdésekben ad útmutatást, úgy a tudomány specifikusabb, konkrétabb kérdésekben. Tehát azt mondhatjuk, hogy mindkettő más és más kérdésekre specializálódott, DE van átfedés! (Lásd a "ne együnk disznóhúst" példát.)