vumbi#638
"Nézzük meg mire jutottunk itt az eddigi vita során.
1. A nagy racionálisoknak, nem sikerült megdönteniük a logikai levezetésemet arról, hogy aki racionálisan gondolkodik annak olyan hozzáállással kell élnie az életét, hogy van Isten. Valójában egyikük kivételével meg sem próbálták cáfolni."
valasz: egyk kicsit eltevedtel, egy kicsit felreertelmezed magad, egy kicsit... aaa inkabb nagyon. szoval te alllitottad azt hoyg racionalista ember erre a kovetkeztetesre kell hoyg jusson: "Van Isten". Ez akar hogy is nezzuk egy tezis amit bizonyitekokkal kell alatamamasztanaod, majd a kozosseg ele tarnod felulbiralatra. meg tetted, ugy ahogy :D asszem ketten valészoltunk ra, jmateval- meg aqua-t sem erdekelte. szerintem szar az elmelet, punk tum. kudarc neked.
"2. A sarlósejtes vérszegénységet, mint előnyös káros mutációról nem sikerült bebizonyítaniuk, hogy ez az evolúciót támasztja alá, hiszen soha nem lesznek a vérszegények többségben a maláriafertőzött területeken, hiszen ki akar egy vérszegénnyel utódot létrehozni?
Nektek amúgy bejönnek a vérszegény csajok?"
Valasz:A verszuegenyek sokszorosan felureprezentalatak ott ahol malaria veszely van, mig Europaban alig alig vannak, ez eleg nagy koincidencia ahhoz osszefuggest talajunk e ket dolog kozott. Talan neked nem...
"3. A bernáthegyi-pincsi végleteket elérő kutyatenyésztés sem hozott létre az elmúlt 6 ezer évben új fajt, mert ezek az állatkák még mindig szaporodóképesek a farkassal."
Valasz: Az euroapi es ayziai boleny is szaporodik egymassal, a novenyek nemzetsegszinten hibridizalnak. a szaporodo utod mint fajfeltetel mar leragott csont es elavult, ezt nekem mar 10 evvel ezelott az egytemen elmondtak. Darwin idejeben jo szempont volt, de kozben melyebbre astuk magunkat a temaban, es kiderult hogy a "faj" mint fogalom, nem biologia jelenseg, inkabb az embernek van szuksege ra mint fogodzora. Az okologia populaciokkal dolgozik, a torcsfejlodestanban pedig kezd elterjedni a kladisztika, ami nem disztinkt halmazok rendszerekent gndol az elovilagra, hanem elagazo fejlodestorteneti sztorikra - mint egy fa agai, levelei. A molekularis torcsfak szinten a kladisztikat allamazzak etc. mar csak a laikusok beszelenek fajokrol, mint hivatkozasi alaprol.
"4. Felsoroltam jópár mechanizmust, ami a Földi élőlények génállományait védi a mutációktól.
- molekuláris szintű DNS javító mechanizmus
- DNS hármas kódolás
- ragadozók (megeszik a gyengébb képességű egyedeket)
- vírusok, gombák, baktériumok (ugyancsak a leggyengébb egyedeket vonják ki a forgalomból)
- párválasztás (a nőstény azzal párosodik, amelyik hím egyed legjobban beleillik a fejében lévő sablonba)
Persze az evósok szerint pont ez az evolúció.
Mennyivel jobb az ő magyarázatuk, mint az enyém?"
Valasz: a DNS polimerac minden 10000000-ik nukleotidnal ejt egy hibat, azt azt jelenti hogy egyetlen sejtreplikacio alatt 300 hiba keletkezik, ami kesobb 99.99% bna javitasra kerul. A DNS allandoan eltorik szetszakad, amit a sejt 99.99%ban kijavit. De csak allah tokeletes hogy az arab mondja szal, maradnak bent hibak. Az amit te a DNS harnmas kodolanak hivsz kodon redundancianak hivanak. tobb feleadata is van. egyes aminosavakbol tobb kell, igy ezeknek tobb kodonja, tRNS-e van. Az RNS polimeraz nem valami pontos cucc, eleg nagy hibaszazalekkal dolgozik, de mivel a kodon 3. nukleotidja nem annyira fontos, ezert a hibak nagy resze nem jeleneik meg a feherjeben.
A ragadozok megesznek mindent amit tudnak, es mindig a legkonnyebb predat valsztjak.
A virusok, bacik ott szaporodnak ahol csak tudnak, es olyan gyorsan ahogy csak lehet.
A gombak a gerincesekben foleg lebontok, bar vannak jelentos kiveteleek, peldaul a keteletueket vilagszerte pusztitja jeleneleg egy gombafaj.
A nostenyek meg nzilvan a legerosebb, legpontensebb himet valsztjak aki meg figyel rajuk.
Az utolso 4 bekezdesben szereplo tenyek egyszeruen annyit jelenetenek, hogy a "legelassabb" pusztul el, es a "leggyorsabbak" tudnak szaporodni. Logikus?
"5. Külön szó volt a cordyceps gombákról (D.A.-Bolygónk a Föld/Esőerdők) melyek fajspecifikusak. Minden rovarfajnak van saját gombája, mely a túlszaporodásuk alkalmával kipusztítja a nagyrészüket. Hogyan magyarázható ez meg evolúcióval, hiszen mindegyik gomba a kitint zabálja fel. Akkor meg miért olyan válogatósak?
Valasz: iszonyu sok gomba van, jo hogy alegtobb rovarra jut valami. MIvel azonban a rovaroknak van egy egyszeru de nagyon hatekony immunjrendszere, elobb alkolmazkodnia kell a gombanak hogy vegul megelhessen a gazdatesten, ettol vana fajspecificitas. A tulszaporodott alomanyokat meg pont ugy gyilkolassza le egy gomba mint minden mas alomany minden mas korozo: tul sok fajtars kis helyen = stressz, keves kaja, versenges, az allomany legyengules JARVANY.
Erre a kérdésemre egyik evós sem mozdította a füle botját sem.
Vajon miért?"
Valasz: utalom a gombakat
"7. Sok millió év alatt minden lehetséges. - Nem túl tudományos eljárás bizonyítékok nélküli feltételezésekben hinni."
Ez a sok millio ev csak neked tunik lablogatassal eltelt idonek amikor az elolenyek a kovetkezo mutaciora vartak :D ez a 3,5 milliard ev eleg zsufolt volt az elovilagnak, a Fold sztorija feler egy katasztrofa filmmel, gyakorlatilag ketszer volt olyan krizis amikor szinte lenullazodott az elovilag etc. Masreszt meg igen, ha eleg sok idod van, es van egy kis rendszer meg valtozatossag az esemenyekben, akkor egy ido utan ra sem ismersz a kiindulasi populciora.
"Hirtelen ennyi jutott eszembe."
Egesz osszeszedett voltal :D