vumbi#577
durva kalkulacio:
1. az emberi genom 3 milliard bazispar
2. 30000 kodolo genunk van (ebbol jo par ezer halott, un. pszeudo gen - ezek azonositasa nem egyszeru, igy a pontos szam meg varat magara)
3. egy feherje cc 300 aminosav hosszusagu vagyis cc 1000 bazispar kodolja.
4. egy kodolo gen kb 10-60000 bazispar, vegyunk atlagnak 20.000-et. (valoban kodolo exonokbol, es a koztuk levo nem kodolo intronokbol all. az aranyuk nagyjabol 1:10hez, de lehet 1:60-hoz is.)
5. valoban kifejezodo gent 30.000*20.000=600.000 bazispar kodol a genomunkban, a teljes genetikai allomany 1/5-e(ez ennel valojaban kevesebb, de most csak kozelites)
6. a fennmarado 4/5ot szetdarabolodott genek, beepult idonkent megelevenido retrovirusok, beepult meghalt retorvirusok, es mas un repetitiv szekvenciak adjak.
7. ez a 4/5 akkor egy nagy szemetes domb? nem!
8. peldaul a kutyak orrhossza, aranyos egy bizonyos gen elott elhelyezkedo repetitiv szekvenciak szamaval
9. au un halott genek kituno alapot szolgaltatnak uj genek letrejottehez. A meiozis soran lejatszodo rekombinacio ujra es ujra rendezi a genomot, igy idorol idore a halaott geneket kivagja es egy aktiv promoter moge teszi, osszevagja meglevo genekkel, uj feherjeket hiozva letre. a kesobbi szelekcios esemenyek soran eldol hogy az uj feherja bazi hasznos, neutralis bvagy karos.
10. eddig errol nem volt szo, de az a nagy budos helyzet hogy ez a szemetes kupac az evolucios folyzamat kincses haza, olyan mint egy sufni ahove ha bemesz mindent megtalaltsz, es osszebarkacsolhatsz olcson vadi uj dolgokat.
11. arrol sem volt sz hogy a altalatok annyira tamadott mutacio szerepe, nem egyedul allo. a fent leirt rekombinacios esemenyek villamgyorsan krealnak olyan geneket amelyek millio eves problemakat oldhatnak fel egy organizmus szamara.