vumbi#436
nincs biologia torveny ami azt mondja ki hogy a mutacio karos.
A mutacio egyszeruen valtozast jelent, egy addig nem megjelent valtozat letrejottet. Ha ez a valtozat abban, vagy egy megvaltozo kornyezetben elonyt jelent akor elterjed, ha semleges, akkor fennmarad kis szamban, ha viszont karos akkor az ot hordozo egyed, vagy egyedek csoportja lassan eltunik. Ez a szelekcio hipotezis, ami melleseleg logikus is.
Az evolcio szo maga termelest, fejlodest jelent, annyit hogy a ma letezo fajok a jovoben megvaltoznak, a ma letezo szervek a jovoben alakulnak, ill uj funkciokra valnak kepesse.
Az evolcio mint hipotezis annyit mond ki hogy EGYETLEN sejtbol ami 3,5 milliard eve jott letre abiogenezissel - valszeg sok millio masik de kevesbe kafa sejt tarsasagaban - (vagy a panspermia hipotezis szerint egy masik bolygorol kerult a foldre), valtozatok jottek letre mutacio utjan, amik kulonbozo korulmenyek kozott valtak sikeresse, igy egymastol kulon uton fejlodtek tovabb, mas niche-eket kitoltve. A kezdeti genek megszaporodtak random duplikoaciok formajaban, majd az egyes genek kopiai uj genekke alakultak idovel. Es vegul a meglevo eszkoztarat ujra es ujra definialva, sokszorozva alakitva letrejottek a ma ismert eletformak, koztuk a novenyek allatok, gombak, egysejtuek, bacik, archebacik.
Nem olyan bonyolult es misztikus elmelet.