• karit
    #348
    "Még számold ki mellé, hogy az x km-es lejtőt hány köbméter földből lehet megépíteni. Érdekes lesz az eredmény."

    Szerintem túlbonyolítjuk a piramisépítést. Nem kell hozzá több kilométernyi föld-rámpa. A piramis majdani helyéig kell csupán a Nílustól elvontatni az átlag 2 tonnás mészkőtömböket egy nagyjából vízszintes úton. Egy-egy ilyen kőtégla magassága 1 méter körüli volt. A "földszint" kirakása egyszerű egymás mellé tologatás. Az első emelet elkészítéséhez mindössze 1 méter magas fa rámpát kell a földszint egyik oldala mentén készíteni, majd a rámpa végére telepített hevederes csörlőkkel felvontatni a görgőkön mozgó kőtömböket, aztán ott egymás mellé tolni, kihagyva / levésve a kamrák számára a terv adott szintre vonatkozó helyeit. A következő rámpa az elkészült új szint mellé épül, úgy, hogy - mivel 60-70 cm csak a párkány - az egy szinttel lejjebb lévő párkányt is felhasználva, így már 120-140 cm szélességben építik meg a fagerendákból ácsolt emelkedőt, amin már van elég hely az újabb csörlővel felhúzni a köveket.

    És így tovább szintenként, körbe-körbe, "spirál" alakban folyamatosan felrámpázni; a piramis kb. 2/3 magasságáig van elég hossz soronként a nem túl meredek rámpáknak.

    Innen feljebbre itt egy másik módszer (de akár az egész építéshez is): feltételezve, hogy a két tonnás kövek 1-2 méteres függőleges emelése néhány pár vastag kötéllel és csigákkal nem lehetetlen feladat, a felső szint platójára telepített fa daruval elég a alatta lévő szint párkányáról felemelni (vagy egy emelő-szerű kialakítással egy szinttel feljebb billenteni) a köveket.

    Akár még a félkész piramis oldalfalára támaszkodó függőleges gerendákon (síneken) felfelé csúszó, ferde pályájú liftszerű daru is megépíthető szerintem. Két tonna nem a világ, pár csigával és kellő hosszúságú kötelekkel akár egyedül is felhúzható. : ))

    Ezzel nyilván nem szeretném lefitymálni az ókoriak zsenialitását, és lehet, hogy tök hülyeség amit írtam, csupán ötletelek. Ugyanez lehetett régen is: az első faéktől nincs túl messze a csőrlős-csigás daru, kis túlzással pár órás brain stormingon előjöhet a piramisépítés működő know-howja, csak a kellő motiváció szükséges, pl. kudarc esetére kilátásba helyezett karóbahúzás.

    A fokozatosságról: 100 éve még nem tudott repülőgépet építeni az ember, sőt, kiröhögték, aki léghajó nélkül akart repülni. Ha sokezer év múlva a kihalt Földre jönnek a szíriusziak régészkedni, a fejüket vakarják majd a XX. század tudományos-technikai robbanásán. Vajon miért nem kellett több ezer év az első automobiltól a Nemzetközi Űrállomásig - vagy a Curie házaspár szurokfőzöcskéjétől Hiroshimáig?


    Egyébként a három gizai piramis elhelyezkedéset felülről nézve lekoppintja az Orion övét alkotó három csillagét, ami a három fáraó asztrális értelmű kooperációját jelenti. :)