• Balumann
    #1228
    Pont ez az, hogy az ilyen emlékezet beszámolók sem adnak indokot arra, hogy higgyek ilyesmiben, hiszen teljesen simán lehet valami nem saját emlék. Nem feltétlenül kell az Incepcionra gondolni, ott vannak a tv műsorok, hírek, vagy akár álomból is maradhatnak meg képek, ha felébresztenek az adott alvási frázisban, amikor az agyunk éppen az emlékek rendezésén dolgozik. Ezekről lehet nem tudunk, nem foglalkozunk vele, aztán valaminek a kapcsán, gondolkodás során előjöhetnek, és fogalmunk sincs, hogy honnan a f***ból van az.
    A csoportos hipnózis kapcsán, amivel így sokat nme nagyon tudok kezdeni ( ez a tipikus "egy *** szerint ... " ), lehet, hogy ugyan azt a filmet látták, olyan életet szerettek volna előző életükben, és az maradt meg a hipnózis során.

    A rádiós és hangfalas példát nagyon jó. Ha megvizsgáljuk, látható, hogy nem tartalmaz információkat, egy egyszerű eszköz, ami továbbítja átalakítva a hullámokat a célnak megfelelően. Szintén nem elhanyagolható, hogy tudjuk honnan jönnek a rádióhullámok, mérni is tudjuk, és tudjuk mivé alakul át. Ezzel szemben az agy egy iszonyatosan bonyolult szerkezet (legalábbis a mienk, ez az élővilágban rengeteg szinten megtalálható), világosan látható, hogy az információk beérkezésekor az információ ott dolgozódik fel, aktiválódnak a transzmitterek, új sejtek és kapcsolatok jönnek létre, neurotranszmitterek és hormonok jelennek meg, és így tovább.
    Az agy betegségei, a kutatási eredmények és maga a tapasztalt logika is egyértelműen azt bizonyítja, hogy az agyunk nem működik másképp, mint egy biológiai számítógép, csak éppenséggel nem kettes számrendszerbe hanem analóg módon magukkal a struktúrákkal dolgozik, ami szépen kifejlődik kicsi kortól kezdve.
    Nemrég láttam egy dokumentumfilmet (azthiszem ezt mondtam másik vitánknál is), hogy egy férfi kisgyerek korában elvesztette a látását, aztán fogalmam sincs hány évesen (35-40 kb.) meg tudták műteni (valamilyen hajszáleret kellett helyettesíteni, ami csak néhány éve lehetséges), és 3 év elteltével sem volt képes megtanulni értelmezni azt, amit lát, nem képes felismerni a tárgyakat, távolságokat, és akkor már nem is tud kialakulni nála ez. A kortex, ami ezért felelős, átvette más szerepét, így pontosabban tud tájékozódni tapintás, hallás, stb. segítségével.