#16Bocsesz, de én az amcsikra gondoltam. Pl a fedélzeti gépágyú nélküli F-4-ekre, és köszi a példát a B-52-re.
Fedélzeti gépágyú nem kell a bombázáshoz. Előbb még csak atomcsapásos háborúról fantáziáltál és a képesség hiányát hagyományos csapásmérése. Megbukott kijelentésed. Az, hogy szelektíven ugrálsz a vizsgált téma között "elegáns húzás".
Másrészt hiába bombázták xarrá Vietnamot, ha a Kongot nem tudták kipusztítani délről, mert minden egyes fatövét meg kellett volna vizsgálni egyenként, hogy van-e ott egy kis sárga és ha van annak mi van a kezében, kapa, kasza, vagy Kala?
Sokan mondják, hogy eltúlzom a Lin II. fontosságát, de akkor is egyből fegyverszünet lett utána. Ezt most nem fejtem ki bővebben. Röviden, ha nem jön át semmi Vietnámba, akkor semmit nem tudsz délre vinni. Nincs kala, nincs kaja...
Ezt hogy érted? 1-2 év alatt? Azért ez jóval hosszabb távú program volt ám.
Az SDI program távoli (?) leszármazottja a YAL-1. A program iszonyatosan elszállt pénzügy terén és lényegében 25 évvel az SDI után sincs sehol a tech ahhoz, hogy kósza ballisztikus rakétákat szedjen le egy ekkora cucc kémiai lézerrel, nemhogy elektromossal... Dollármilliárdokat szórtak el rá és 15 évig dolgoztak rajta. Ez elég hosszú idő neked?
Railgun-t ma napig fejlesztik, hasonló sikerrel. Alapkutatás szintjén van, techdemo szerűség talán már megvan, ha lehet annak nevezni a fél szobányi valamit.
Szerinted a neutron bombának miért neutron bomba a neve?
Elárulom: nem alfa, béta, vagy gamma sugárzást bocsájt ki fokozott mértékben, hanem jelentősen nagyobb neutron sugárzást!
Mindkettő ionizáló sugrázás nemdebár? Nagyon közeli rokonok és mivel egyetlen hasadóanyag sem sem egy valamire hasad ezért neutron bomba és harci rész az mindkettőt összehozza. Hogy milyen aráyban az kérdéses, de a neve alapján saccolható. Pedig a gamma sugárzás jobb ölési szempontból. A felezési idő lehet talán a baj. Így most fejből nem megy.
Ja és még egy apróság: az oroszoknak nem nagyon voltak ilyen hatótávolságú rakétáik az amcsik közelében. Max Európát fenyegették ezekkel.
A SSB(N) akkor úszik a kontinentális talapzathoz, amikor akar. N+1 darab kivénhad és leírható ócskavan ballszitikus rakétahordozójuk volt. Elég lett volna, ha néhány % eléri a parotkat, az pont elég dzsemborit rendezett volna.
A csernobili angol idézet meg UL. Miért? Mert semmiféle ABM rendszer nem volt ott, ezért nincs is mit áttörni. Egy rakétaindító állás (komplexumot) és a fővárost lehetett védeni. SALT szerződés nem rémlik? Hm...? Csernobil táján egy sem volt, csak egy batár nagy előrejelző radar, de arra nem terjed ki. Ahogy már írtam, a tesztnek semmi értelme, mert a reaktorépületet úgy dönötte volna összes egy ~200 kt hatóerejeű mezei robbanófej, mint egy kártyavárat. A balset ezt be is bizonyította sajnos...
Szóval most sem látok semmi értelmeset úgy istenigazából...
#16