42
-
#42
A kelet nem versenyzett a nyugattal, lévén, hogy nem volt egy közös piac, ahol ezt megtehette volna.
És pont ezért bukott el. Gyártotta a sok fost, amit nem vette meg senki vagy nevetséges áron vagy szimplán ordas cserearányt megállapítva elvitte az orosz a kaját és minden mást. Borhi László szintén beszélt erről. Levéltárban máer kuataható volt és le vot papírozva, hogy az elvtársak tudták, hogy ez micsoda kárt okoz az országnak, de nem tehettek semmit...
A fegyvereket tekintve pedig, ha egy egyszerűbb fegyver kb hozza azokat a paramétereket, mint a bonyolultabb
De nem hozta. Pont. Sokszor még az üzembiztosságot sem. Az pl. egy mítosz, hogy az orosz fegyverek igénytelenebbek és olcsóbbak voltak. A légiharc rakétáik élettartama már a '80-as években is tizede/huszada volt a jenki fegyverekének. Az áruk ugyanaz volt az exportpiacon...
Megbízhatóság? Volt olyan R-27-tel tartott éleslövészet, ahol a rakéták felének nem indult be hajtóműve. -
#41
A versenyképesség itt nagyon kényes fogalom. A kelet nem versenyzett a nyugattal, lévén, hogy nem volt egy közös piac, ahol ezt megtehette volna.
A fegyvereket tekintve pedig, ha egy egyszerűbb fegyver kb hozza azokat a paramétereket, mint a bonyolultabb, akkor már egyfajta egyensúlyról beszélhetünk, még ha a bonyolultabban van légkondi, világvevős rádió, meg masszázsszék.
Miért volt még is szükség rendszerváltásra?
Talán mert a politikai elit elhitte, és elhitette, hogy szükség van rá.
Én ezt nevezném igazi nagy évszázados blöffnek. -
#40
Száz millió dollár a fegyverkezési versenyben a zsebpénz kategória, ezt szerintem te is belátod. Az F-22 program 1986-2003 között cirka 40 milliárd dollárba fájt. Még, ha '80-es évekre visszaszámolod hol van ez a 100-200 milliótól? Nem tétel. Kis túlzással kerekítési hiba. :) -
#39
Abba az "öneállátóságba" pusztut bele. Megnézted Borhi László előadását? A COCOM lista lényegben kinyírta a keleti blokkot gazadásgi versenyképesség terén. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#38
Valahol ott látom a problémát, de persze nem én, hanem főleg szakértők, hogy a NASA túlságosan átpolitizált, ami azért a cikkeidből is rendesen kiderül.
Állami pénzből élnek, ráadásul a legnagyobb költségvetésű civil ügynökség. Az lenne a csoda, ha függetlennek lennének a politikai széljárástól...
Aztán azért a nagy mamutcégek ceruzája is úgy tűnik, hogy elég vastagon fog, akik bedolgoznak a NASA-nak.
Ez pro és kontra helyzet. Egyik sem könnyű eset, általános, hogy a megrendelt, szerződésben foglalt elvárások menet közben változnak. Az is előfordul, hogy bár előre le van minden zsírozva, sőt, a mamutcég is befektetésnek tekinti az munkát, aztán az egyik pillanatról a másikra kihúzzák a program alól a szőnyeget. Ilyen volt az X-33 is, mivel azt részben a Lockheed-Marton finanszírozta, abban bízva, hogy ezáltal a Venture Star megrendelést könnyebben átnyomhatják majd a lobbyhálón. Nem jött össze... :)
Nagy nemzeti büszkeség, hogy minden államban legyen valami létesítmény, csak ahhoz, hogy ennek a jelenlegi költségvetésből így értelme legyen, vagy meg kéne szüntetni egy csomót, centralizálni, a források hatékonyabb felhasználása érdekében, vagy épp ellenkezőleg, többszörösére duzzasztani a költségvetést, hogy valódi űripar alakulhasson ki.
A probléma ezzel az, hogy eredetileg azért jött létre ennyi űrközpont, mert ennyi munka volt az Apollo program megvalósításánál. Aztán meg hirtelen ott találták magukat töredék pénzzel, alig-alig valami feladattal, viszont a lobby kétirányúsága miatt fel sem merülhetett, hogy az űrközpontokat ésszerűsítsék, hiszen az adott állam képviselőinek a támogatását kockáztatják ezzel.
Szóval összetett probléma ez, és nem biztos, hogy lehet jó és egyszerű választ adni a NASA problémáira. Mintapélda az ESA, amely ha lehet még kevésbé centralizált, és nem kevésbé szétszórt célok és pénzügyek terén... -
#37
Valahol ott látom a problémát, de persze nem én, hanem főleg szakértők, hogy a NASA túlságosan átpolitizált, ami azért a cikkeidből is rendesen kiderül. Mondhatni az új elnökök első dolga, hogy vagy leváltsák a NASA vezetőit, vagy megszorongassák a tökét, vagy csak segget csináljanak a szájából, amikor új programot adnak a cégnek.
Aztán azért a nagy mamutcégek ceruzája is úgy tűnik, hogy elég vastagon fog, akik bedolgoznak a NASA-nak. De ugye ők meg nem véletlenül kapják a megrendeléseket. Szinte valami hatalmas pénzmosóként működik.
Nagy nemzeti büszkeség, hogy minden államban legyen valami létesítmény, csak ahhoz, hogy ennek a jelenlegi költségvetésből így értelme legyen, vagy meg kéne szüntetni egy csomót, centralizálni, a források hatékonyabb felhasználása érdekében, vagy épp ellenkezőleg, többszörösére duzzasztani a költségvetést, hogy valódi űripar alakulhasson ki.
Ha másik oldalról nézzük nem az a baj, hogy nincs egy nagy közös cél. Dehogy nincs, még túl sok is!
Ahogy a vicc mondja, amikor megkérdezték id Bush szóvivőjét, hogy soxor olyan határozatlannak tűnik az elnök, mintha nem lenne az adott témába határozott egyértelmű véleménye.
A szóvivő viszont felvilágosította az újságírót, hogy ez nem igaz! Oly annyira nem, hogy Bush elnöknek adott témárol nem csak egy, de akár több határozott véleménye is van!
-
#36
A YAL-1A állapotáról itt írtam. -
#35
Ez történik, amikor nincs egy erős kezű irányító, és túl sok érdek ütközik döntéshozási szinten.
A későbbi részekre előre vetítve elég csak annyit említeni, hogy a légierő építettet egy saját indítóállást a Vanderberg légibázison. Innen indultak volna az un. Polár-pályára (észak-déli) az űrrepülőgépek. A cirka 1 milliárd dollárba kerülő beruházás végül is sose volt erre a célra használva, eleve fél szívvel dolgoztak rajta, aztán a Challenger-katasztrófa után gyorsan el is zárkóztak attól, hogy az űrrepülőgépet ilyen célra használják fel. A teljesen kész és üzemképes indítóállást aztán jól átalakították hagyományos hordozórakétákhoz. -
#34
Így hozta a politikai helyzet, mivel az államháztartást eléggé megterhelte akkor sok minden (első sorban a Vietnami háború, másod sorban az Apollo-program), ezért igyekeztek valamiféle kontrolt beiktatni. Ez pedig effektíve az lett, hogy a NASA mérnökeinek különféle közgazdászokkal kellett vitatkozni, milyen űrprogramot is valósítsanak meg.
Hozzá kell tenni, azt a korábbi cikkekben már próbáltam érzékeltetni, hogy hiányzott egy jól körülírt, határozott cél, amit fentről is támogatnak.
Ebben a részben volt említve költségvetési bizottság által javasolt Titan III - nagyobb Dyna-Soar elképzelés, például űrállomás-kiszolgálás lett volna a fő feladat, ám arról nem szólt a fáma, hogy mennyi pénzt adnának az űrállomás felépítésére, mert a nélkül ugye nincs mit csinálnia az űrrepülőgépnek! -
#33
Az SDI-ból gyak. semmi sem valósult meg, egy blöff volt. A szovjetek lényegében nem is léptek rá, mert nem is kellett!
Azért ez így ebben a formában nem állja meg a helyét. A DoD igen is indított SDI programot, most fejből mondom, de azért több száz millió dollár ment el különféle előzetes tervekre, meg pár irányított energia fegyverre, illetve ebből az érából származik a "Brilliant Peebles" program, ami kvázi egy űr-űr rakéta (csak legfeljebb egy egy kisebb hordozórakéta orrán jut fel a világűrbe).
A szovjetek is igyekeztek felvenni a versenyt, az első Enyergia hátáról induló Polyus is effektíve egy katonai "vadász-műhold" volt.
Ettől függetlenül tény, hogy az SDI programnál sokkal többet áldoztak az Saturn-Apollo, illetve az N1-L3 holdrakéta/holdűrhajó párosra mindkét oldalon például, tehát nem az SDI program felelős a Szovjetunió összeomlásáért, de legalábbis nagyon-nagyon marginális szinten lehet ezt felróni neki. -
teddybear #32 Mezőgazdasági termékeket mi is sokat exportáltunk nyugatra. Például a híres francia libamáj jó része a Hortobágyon, és a Viharsarokban nevelkedett. Egész csirkefarmokat exportáltunk az arabokhoz, Bábolnáról. Az Ikarusz-buszok nagyobbik része ugyan maradt a keleten, de sok valutáért kelt el. Tucatjával vették a magyar fejlesztésű folyami alumíniumhajókat. A Ganz-Mávag ellátta az országot mozdonnyal-vagonnal, de exportált is, nem keveset. Stb. -
#31
Jó, de a KGST nagyjából önellátó volt. Nem volt rászorulva igazából a nyugatra, leszámítva persze 1-2 külföldi technológiát a fegyverkezéshez, meg plusz a luxusfogyasztás.
Szal érdekes, hogy hogy tudtunk ugye olyan nyugati adósságot összehozni, aminek a rendszerváltás lett a vége, ha a külkereskedelemnek mondjuk 90%-a KGST országba irányult és még ráadásul ilyen viszonylatban mindenki nekünk lógott!? Az orosz államadósságból jöttek ugye pl. a Mig-29-ek.
Hmmm...
-
#30
Igazából szerintem egy gazdaság hatékonysága abban mérhető, hogy mennyi anyagot/energiát használ föl és a végtermék mellett mennyi hulladékot termel, amit nem dolgoz föl.
Semmit sem jelent, ha ezekben bajnok vagy, de nem kell senkinek a terméked. Ki akart a világpiacon keményvalutáért pl. szovjet autót, számítógépet vagy bármit venni, ami volt nyugaton...? Nagyjából senki. -
#29
Höhöhö. Úgy tűnik furcsa elképzelésed van az átkosról.
Korrupció az most van, akkor max "szocialista összeköttetés" volt, emberkénk kicsit kedvesebb volt a pártnak, mint más szintén nagyon kedves emberek.:D Ráadásul nem igazán jött át közvetlenül pénzben, csak mondjuk kapott az ember egy nyaralót, helyesebben lehetőséget, hogy ideiglenesen kapjon egyet a tanácstól. Kevés embernek volt többje mint 1, max 2 lakás, nyaraló, meg 1 kocsi. 2 kocsi az már kicsit feltűnt volna és mehet az emberke a dutyiba, mert mondjuk csak.
Amúgy ha belegondolsz a korrupció akkor veszélyes, ha annak eredményeképp kimegy a pénz, a vagyon az országból. Ha csak "alternatív módon cserélnek az értékek gazdát", de az országon belül maradnak akkor a végeredmény zéró.
Pl van egy tender valami nagy értékű állami beszerzésről, emberünk kap valami kis apróságot, pl egy városi telepjárót, és hogy hogy nem a külföldi cég meg megkapja a nagyértékű állami megrendelést. Ez a gáz, nem az hogy Jolánka bevitt egy kiló kávét a rendőrségre, hogy gyorsabban intéződjenek a papírjai.
A gond inkább az alacsony termelékenység és a "legális" lopás volt. Az emberek nem kerestek annyit mint külföldön, csak éppen szétlopták a gyárat. De ez majdnem ugyan az, mint fentebb a szocialista típusú korrupció, házon belül maradt. Szóval legalább az államnak nem kellett azon törnie a fejét, hogy hogyan biztosítsa a kerítés anyagot a sarki bótba, mert mindenki hazahordta az üzemből.
Igazából szerintem egy gazdaság hatékonysága abban mérhető, hogy mennyi anyagot/energiát használ föl és a végtermék mellett mennyi hulladékot termel, amit nem dolgoz föl. Hát ez is bizony gáz volt. Nagy gáz. Soxor nem nagyon törődtek a pazarlással, és a hulladék, a melléktermékek felhasználásával.
De ez mondjuk a vadkapitalizmusra is ugyan úgy jellemző. -
#28
Én egyébként 30-36% körüli értékről tudtam. A burjánzó korrupció és egyéb tényezők miatt elég nehéz megbecsülni. Mindenesetre embertelenül sokat költöttek a lehetőségeikhez képest. -
savaz #27 Na jó módosítok, közben utánanéztem jobban.
Lehet, hogy a GDP, hanem az állami költségvetés %-ról van szó. A lényeg az, hogy nagyon sok és nem tudták érdemben növelni. -
savaz #26 "Ez a 70% ez honnan jött? "
Valami Stockholmi fegyverkezéskutató intézet (SIPRI?)anyagában olvastam ilyesmi becsléseket. Tényleg megdöbbentő, de elhiszem. KB hasonló számok olvashatóak a magyar gazdaságra Okváth Imre: Bástya - A béke frontján - Magyar haderő és katonapolitika 1945-1956 c. könyvében is.
A Szovjetunió külön problémája volt az, hogy ezek a pénzek nem folytak vissza a civil gazdaságba és csak rontottak a helyzeten, míg az USA-ban ez jelentős mértékben felpörgette a civil gazdaságot is. -
#25
A neutronfeyver hatását olyan szintre lőtték be, hogy még a harckocsikban ülő személyzetre is erősen veszélyes volt normális estben, ha nem ment a légmentesen zárás. A szabadban tartózkodó embereknél órák alatt bekövetkező halálos dózissal járt volna a dolog.
És valóban volt erre esélyük? Én nem tudom, csak kérdezem?
Volt. A SZU iszonyatos mennyiségű, jenki szemmel ócskaves tengót használt. Ekkroa tömegből kifilézni a rakétahordozókat, a nuki horodozókat és az első generációs rakétahordozókat lehetetlen feladat. Ma is az lenne. Egész egyszerűen még tűzerő sem volt mind leküzdéséhez.
Szerinted, most komolyan a Szu-ban egy ilyen kísérletet megcsinálhatott volna valaki, ha ehhez nincs katonai engedélye, vagy utasítása?
Igen. Bármilyen hihetetlen a SZU-ban sem volt mindenható a fegyveres erő. Azon kívül, hogy az ő céljaik - fegyver minőségű hasadóanyag jól gyárthatósága - miatt erőltették az amúgy már felesleges RBMK, a reaktorok nem katonai irányítás alatt voltak, ahogy pl. Paks sem...
De annyival tovább megy, hogy leírja, hogy ez a szitu mikor fordulhat elő.
Atomtámadás esetén a szitu nem fordulhat elő, mert a rektor épület régen rádőlt mindenre... -
#24
Ez a 70% ez honnan jött? -
#23
"Fedélzeti gépágyú nem kell a bombázáshoz. Előbb még csak atomcsapásos háborúról fantáziáltál és a képesség hiányát hagyományos csapásmérése. Megbukott kijelentésed. Az, hogy szelektíven ugrálsz a vizsgált téma között "elegáns húzás"."
Mimimimimi vaaan!?
Ez volt az én első kijelentésem, amihez azóta is tartom magam?: "A vietnami háborút stratégiai bombázók elfogására kifejlesztett vadászgépekkel, nukleáris csapásmérésre kifejlesztett kis és közepes bombázókkal stb. max egy nukleáris szintű konfliktus esetén lehetett volna megnyerni."
"Sokan mondják, hogy eltúlzom a Lin II. fontosságát, de akkor is egyből fegyverszünet lett utána. Ezt most nem fejtem ki bővebben. Röviden, ha nem jön át semmi Vietnámba, akkor semmit nem tudsz délre vinni. Nincs kala, nincs kaja..."
Egyrészt jogos, azonban másrészt:
1. '65-ben egy Linebacker II gyakorlatilag a III. VH kirobbantásával lett volna azonos.
2. '65-ben még nagyjából sehol nem voltak azok az EW eszközök, szóval nem kizárt, hogy az akkor beszivárgó szovjet légvédelmi rakétaegységek iszonyat pusztításokat csináltak volna a támadók soraiban is. Így is, csak akkor még alacsonyabb színvonalú volt a támadás.
SDI-Lézer:
Köszi Caro!:)))
"Mindkettő ionizáló sugrázás nemdebár? Nagyon közeli rokonok és mivel egyetlen hasadóanyag sem sem egy valamire hasad ezért neutron bomba és harci rész az mindkettőt összehozza. Hogy milyen aráyban az kérdéses, de a neve alapján saccolható. Pedig a gamma sugárzás jobb ölési szempontból. A felezési idő lehet talán a baj. Így most fejből nem megy."
Ha most találgatsz akkor üzenem, hogy rossz nyomon jársz. A neutron mivel semleges, nem ionizáló sugárzás a hagyományos értelemben, mert nem az atommagot körülvevő elektronokkal lép kölcsönhatásba, mivel semleges, hanem magával az atommaggal. Az anyag felaktiválódik, a mag befogja a neutront, és egy más, általában bomlékony izotóp keletkezik belőle. A bomlás során bocsájt ki aztán, alfa, béta, gamma sugárzást, ami már hagyományosan ionizáló.
Mivel az atom magja változik meg, és mivel a neutronsugárzásnak nagy az áthatoló képessége, így ideális a robbanófejek működésképtelenné tételére.
Amúgy meg azért gáz önmagában csak a sugárzással pusztítani az élőerőt, mert még biztos halált okozó sugárzás hatása is az, hogy a kezdeti rosszullét után következik, egy akár több napig is eltartó walking-dead állapot, a katona harcképes marad, akár napokig. Így mint harcászati szintű fegyver értelmetlen, márpedig a neutron robbanófejek robbanása pár kilotonnás, az az harcászati szintű pusztítást eredményez.
"A SSB(N) akkor úszik a kontinentális talapzathoz, amikor akar. N+1 darab kivénhad és leírható ócskavan ballszitikus rakétahordozójuk volt. Elég lett volna, ha néhány % eléri a parotkat, az pont elég dzsemborit rendezett volna."
És valóban volt erre esélyük? Én nem tudom, csak kérdezem?
"A csernobili angol idézet meg UL. Miért? Mert semmiféle ABM rendszer nem volt ott, ezért nincs is mit áttörni..."
Hát sikerült a legfontosabb pontját megtalálni az idézetnek.:)
Szerinted, most komolyan a Szu-ban egy ilyen kísérletet megcsinálhatott volna valaki, ha ehhez nincs katonai engedélye, vagy utasítása?
Ne viccelj már?
Miért csinálták volna egyébként? Te leírtad, hogy mi volt az a konkrét dolog amit teszteltek, ez van amúgy a cikkben is, ha jól látom. De annyival tovább megy, hogy leírja, hogy ez a szitu mikor fordulhat elő.
Nincs ellentmondás.
Az a baromság, amikor te a kísérlet leírását úgy próbálod beállítani, mint valaminek a cáfolatát. OK végül is elítélték az emberkéket. De leszámítva, hogy koncepciós per volt, nem azért ítélték el őket, mert valamit önállóskodtak, kitaláltak egy kísérletet, hanem mert elbalfaxkodták, a parancsot rosszul hajtották végre, ez nagy különbség!
Nem az volt a kérdés, hogy egyáltalán miért kezdtek bele kísérletbe, hanem hogy miért nem akkor kezdték el betolni a szabályzórudakat, amikor kellett volna!
"Szóval most sem látok semmi értelmeset úgy istenigazából..."
Nem ahhoz kell az intelligencia, hogy az értéket megtaláld a teletabiban, hanem mondjuk a Ponyvaregényben.
-
savaz #22 Az SDI egy többrétegű rendszer terve volt. Ebben az előrejelző műholdaktól a mobil vezetési pontokig minden benne volt. Elsődleges célja a kölcsönös megsemmisítés felborítása volt, azaz lett volna esély egy esetleges szovjet 'válaszcsapás' kárainak jelentős csökkentésére.
A fő eszköz Teller Ede röntgen lézere lett volna. Ez kb egy atombomba, ami a robbanási energiájának jelentős részét koherens(? - azonos hullámhosszú, azonos polaritású) sugarak képében sugározta volna szét a röntgen tartományban. Az ábrázolásokon egy rubinrudakkal megtűzdelt gömbnek ábrázolják :-). Ezeket lőtték volna a bejövő több száz robbanófej közé, ami azok 'jelentős' részét használhatatlanná tette volna. A beszivárgókra meg egyéb eszközöket indítottak volna.
Kedvencem az a harci rész, amiből nagy forgó pengék (mint egy légcsavar) jöttek ki, hogy azzal roncsolják a bejövő csomagot. De nem tudták a hatásosságukat tesztelni, mert az egyetlen teszt indításon pont a tengellyel találták telibe a célt.
A szovjetek egészen hamar rájöttek, hogy technológiailag nem állják a versenyt, csak a meglévő hagyományos és nukleáris eszközeik nagyságrendi növekedésével van esélyük. De mivel már akkor is a GDP 70%-a fölött költöttek fegyverkezésre, ezt nem tudták volna megduplázni sem. Ezért megpróbálták növelni a hatékonyságot, de ez a rendszer igen merev korlátainak megbontásával járt, ami már megállíthatatlan volt. -
JTBM #21 Egyszer majd biztosan lehetséges lesz lelőni egy ICBM-t v. egy tengeralattjáróról indított rakétát.
Nem lehetetlen a dolog, ha jól céloznak és megfelelő energiával találják el, akkor le lehet lőni.
De per pillanat egyik sem megy.
30 éve meg esély nem volt rá. -
#20
A YAL-1 program lényeégben el lett kaszálva. Szóval rohadtul nincs folyamatban...
A haditengerészetes cucc a techdemo szintje tájn van legfeljebb. -
teddybear #19 Most kísérleteznek egy B-747-esbe épített lézerágyúval.
A repülőgép nagy magasságban járőrözve állna készenlétben rakéta-, vagy repülőgépes támadások elhárítására.
Ezenkívül az amerikai haditengerészet is kísérletezik lézerágyúval.
Szóval, folyamatban van a dolog.És ráadásul, lehet hogy nálunk is fejlesztenek ilyesmit. Ha lesz rá pénz. -
JTBM #18 Az ICBM elleni védelem még ma sem realítás, nem hogy 30 évvel ezelőtt, kőkorszaki IT-vel.
Ráadásul kb. semmit sem ér a tengeralattjárók ellen.
Ha esetleg ki tudnának dolgozni egy működő lézert, akkor azt telepíteni is kellene mindenhova az US-ba és el kellene látni energiával is.
Nagyon sok sebből vérzik a dolog... -
Caro #17 Azt azért nem monandám, hogy nem jutottak el a techdemo szintjéig.
Tactical High Energy Laser (jó, nem ICBM-ek ellen, de ez szinte egy garázsprojekt volt):
http://www.youtube.com/watch?v=LThD0FMvTFU
Itt egy másik, ez légvédelemre:
http://www.youtube.com/watch?v=vqLkpcHavZE
A railgun tesz lövés:
http://www.youtube.com/watch?v=_l9GvZrl-1A
Hosszabb verzió:
http://www.youtube.com/watch?v=y54aLcC3G74
Amúgy én biztosan nem kötném a világ orrára a fejlesztéseimet. Tudom hogy az amcsik szokták, de azért nem tudni, hogy mennyit mutatnak meg. -
#16
Bocsesz, de én az amcsikra gondoltam. Pl a fedélzeti gépágyú nélküli F-4-ekre, és köszi a példát a B-52-re.
Fedélzeti gépágyú nem kell a bombázáshoz. Előbb még csak atomcsapásos háborúról fantáziáltál és a képesség hiányát hagyományos csapásmérése. Megbukott kijelentésed. Az, hogy szelektíven ugrálsz a vizsgált téma között "elegáns húzás".
Másrészt hiába bombázták xarrá Vietnamot, ha a Kongot nem tudták kipusztítani délről, mert minden egyes fatövét meg kellett volna vizsgálni egyenként, hogy van-e ott egy kis sárga és ha van annak mi van a kezében, kapa, kasza, vagy Kala?
Sokan mondják, hogy eltúlzom a Lin II. fontosságát, de akkor is egyből fegyverszünet lett utána. Ezt most nem fejtem ki bővebben. Röviden, ha nem jön át semmi Vietnámba, akkor semmit nem tudsz délre vinni. Nincs kala, nincs kaja...
Ezt hogy érted? 1-2 év alatt? Azért ez jóval hosszabb távú program volt ám.
Az SDI program távoli (?) leszármazottja a YAL-1. A program iszonyatosan elszállt pénzügy terén és lényegében 25 évvel az SDI után sincs sehol a tech ahhoz, hogy kósza ballisztikus rakétákat szedjen le egy ekkora cucc kémiai lézerrel, nemhogy elektromossal... Dollármilliárdokat szórtak el rá és 15 évig dolgoztak rajta. Ez elég hosszú idő neked?
Railgun-t ma napig fejlesztik, hasonló sikerrel. Alapkutatás szintjén van, techdemo szerűség talán már megvan, ha lehet annak nevezni a fél szobányi valamit.
Szerinted a neutron bombának miért neutron bomba a neve?
Elárulom: nem alfa, béta, vagy gamma sugárzást bocsájt ki fokozott mértékben, hanem jelentősen nagyobb neutron sugárzást!
Mindkettő ionizáló sugrázás nemdebár? Nagyon közeli rokonok és mivel egyetlen hasadóanyag sem sem egy valamire hasad ezért neutron bomba és harci rész az mindkettőt összehozza. Hogy milyen aráyban az kérdéses, de a neve alapján saccolható. Pedig a gamma sugárzás jobb ölési szempontból. A felezési idő lehet talán a baj. Így most fejből nem megy.
Ja és még egy apróság: az oroszoknak nem nagyon voltak ilyen hatótávolságú rakétáik az amcsik közelében. Max Európát fenyegették ezekkel.
A SSB(N) akkor úszik a kontinentális talapzathoz, amikor akar. N+1 darab kivénhad és leírható ócskavan ballszitikus rakétahordozójuk volt. Elég lett volna, ha néhány % eléri a parotkat, az pont elég dzsemborit rendezett volna.
A csernobili angol idézet meg UL. Miért? Mert semmiféle ABM rendszer nem volt ott, ezért nincs is mit áttörni. Egy rakétaindító állás (komplexumot) és a fővárost lehetett védeni. SALT szerződés nem rémlik? Hm...? Csernobil táján egy sem volt, csak egy batár nagy előrejelző radar, de arra nem terjed ki. Ahogy már írtam, a tesztnek semmi értelme, mert a reaktorépületet úgy dönötte volna összes egy ~200 kt hatóerejeű mezei robbanófej, mint egy kártyavárat. A balset ezt be is bizonyította sajnos...
Szóval most sem látok semmi értelmeset úgy istenigazából... -
#15
Hát vannak itt félreértések rendesen!
"Wrong. Attól, mert a MiG-21 is képes volt elvbe atombombát vinni, attól nem az volt az elsődleges feladatköre."
Bocsesz, de én az amcsikra gondoltam. Pl a fedélzeti gépágyú nélküli F-4-ekre, és köszi a példát a B-52-re.
Másrészt hiába bombázták xarrá Vietnamot, ha a Kongot nem tudták kipusztítani délről, mert minden egyes fatövét meg kellett volna vizsgálni egyenként, hogy van-e ott egy kis sárga és ha van annak mi van a kezében, kapa, kasza, vagy Kala?
SDI-Lézer: "A techdemo szintjéig sem jutottak el gyakorlatilag..."
Ezt hogy érted? 1-2 év alatt? Azért ez jóval hosszabb távú program volt ám. Abban igazad van, hogy nagyjából az alapkutatásokon, tanulmányokon voltak túl 91-ig, amikor is Bushbá gyakorlatilag végül törölte az egészet. Aztán azért a ma már prototípus fázisban levő irányított energia fegyverek, railgun stb pályafutása kb akkor kezdődött.
"Neutron robbanófejes" kifejezésnek nincs értelme, bár tduom, hogy mire gondolsz. Viszont e azzal te csapásmérő ICBM silót nem semmisítesz meg, tekitve, hogy minimális lökéshullámot csinál, de brutál erős és rövid idejű gamma sugárzásra mentek rá."
Szerinted a neutron bombának miért neutron bomba a neve?
Elárulom: nem alfa, béta, vagy gamma sugárzást bocsájt ki fokozott mértékben, hanem jelentősen nagyobb neutron sugárzást! Sprry, ez van! Ami kiválóan használható a nukleáris robbanófejek hatástalanítására. Wiki a barátnőd.
"Az SDI nem ilyen fenyegetés ellen készül. 5 perces célbarékezésű alacsony röppályájú, a kontientális talapzatnál indított rakéta ellen való felkészülésről szó sem volt...
BTW a mai AEGIS és társai, ha jó helyen vannak ezt más sanszosan kivédik lokálisan."
He? Na egy kicsit előre szaladtál. Az alacsony röppályás, közép-hatótávolságú rakétákat az amcsik küldték volna először. Ezeket a fegyvereket mindenki támadó fegyvernek gondolta, lévén, hogy eleve elsődleges és könnyen elérhető célpontok voltak az ellenség ilyen fegyverei számára, vagy is az győz aki előbb lő. Ezért is volt lényegbevágó az 1987-ben Washingtonban aláírt INF szerződés. Gyakorlatilag ekkor ért véget a hidegháború, és vesztette értelmét az SDI is nagyjából. Ja és még egy apróság: az oroszoknak nem nagyon voltak ilyen hatótávolságú rakétáik az amcsik közelében. Max Európát fenyegették ezekkel.
"A '86-os Csernobili katasztrófa is kapcsolódott valamilyen szinten egy világméretű nukleáris konfliktushoz, hiszen gyakorlatilag azt szimulálták, hogy mi történik az erőműben egy közeli nukleáris csapás esetén.
Nem. Egyszerűen arról szólt a kísérlet, hogy vészleállás estén a keringtető szivattyúk áramellátását, amíg a dízelek fel nem pörögen a lendületben levő generátorral oldották volna meg, hiszen a hálózatról lekapcsolva ahhoz még bőnen elegendő áramot adott volna. Ehhez kellett megvárni azt, hogy az erőmá teljesíménye visszafogaható legyen.
DE!
"Today, it is known that the unhappy drill was carried out by military orders. But why was that? In 1981 Israel attacked Iraqi nuclear facilities, destroyed a uranium enrichment plant Saddam Hussein used to make his nuclear bomb, and on the way the missiles hit an Iraqi nuclear power plant with RBMK-type reactors. It seems the goal was to check what would have happened with a power plant, if an enemy missile had broken through the Soviet anti-missile shield and hit the encasing of an RBMK reactor. Another goal was to check what would have happen if the external power supply was cut off. In theory, the shaft of the turbine was supposed to keep its rotating momentum for quite some time, generating electricity needed for the reactor. And it was during this interval the reactor should have been shut down."
"Röviden, a posztoból egyetlen tény sem áll meg..."
-
#14
A vietnami háborút stratégiai bombázók elfogására kifejlesztett vadászgépekkel, nukleáris csapásmérésre kifejlesztett kis és közepes bombázókkal stb. max egy nukleáris szintű konfliktus esetén lehetett volna megnyerni.
Wrong. Attól, mert a MiG-21 is képes volt elvbe atombombát vinni, attól nem az volt az elsődleges feladatköre. Ez igaz a korszak összes akkori gépére is. Akkor nem vihettek volna magukkal hagyományos bombát, mert minek? Mert volt olyan gép, amihez nem volt. Pl. a B-58 Husler csak atomfegyverrel bírt. A B-52 gépeket is Vietnámhoz bizony át kellett alakítani és új bombacélzót kaptak, mert senki nem számolt azzal, hogy nem atombombát vagy atomtöltetű Hond Dog vagy Skybolt rakétát használ.
Lenn a dzsungelben viszont az amcsiknak is ugyanazuk volt csak, mint a kongoknak, északiaknak: harcos egy gépkarabéllyal + pártagkönyvvel/bibliával felfegyverezve, akit max még valami aknavető támogat hátulról. És kb ennyi. Ezekből halt meg amcsiból vagy 50 000 vietből meg 1 millió.
Csak azt az 1 milliót nem a gyalogság ölte meg. A veszteség túlnyomó részét a helikopterek, taktikai vadászok CAS támogatása vágta haza + a HSM övény elleni több tíz- vagy százezer tonnányi bomba...
Ő hát azért van 1-2 lézerfegyver, aminek a fejlesztése akkor kezdődött.
A techdemo szintjéig sem jutottak el gyakorlatilag...
Tessék. Kb. ilyen szinten voltak. Egy ötlet, amit vizsgálgattak és már az elején rájöttek, hogy 0 realitása van. Fellőttek egy műholdat és pár virtuális pont "megsemmisítése" történt meg. Semmi több.
Az SDI meg a pajzs volt, de ott volt ám a kard is: lopakodó gépek a vezetési pontok meglepetésszerű megsemmisítésére, alacsony röppályájú neutron robbanófejes rakéták a nukleáris csapásmérő erő megsemmisítésére stb.
"Neutron robbanófejes" kifejezésnek nincs értelme, bár tduom, hogy mire gondolsz. Viszont e azzal te csapásmérő ICBM silót nem semmisítesz meg, tekitve, hogy minimális lökéshullámot csinál, de brutál erős és rövid idejű gamma sugárzásra mentek rá. Ennek ellenére egy épület már kellő védelmet ad, ha fel van készítve erre, vagy ha belefekszel egy kád vízbe. A hk.-k ólómbélése, sugárvédelme + víz alá menetele a legkiritkusabb órában komoly védelmet adott volna még ez ellen is.
Az SDI mint tisztán védelmi fegyver tényleg nonszesz.
De ha mint a váratlan csapást megtorló válasz elleni védelem, akkor bizony egy pár tucat rakéta 90%-os valószínűséggel történő megsemmisítése, akkor azt jelenti, hogy a SZU megtámadását kevesebb, mint 10 robbanófej felrobbanásával megúszhatják.
Az SDI nem ilyen fenyegetés ellen készül. 5 perces célbarékezésű alacsony röppályájú, a kontientális talapzatnál indított rakéta ellen való felkészülésről szó sem volt...
BTW a mai AEGIS és társai, ha jó helyen vannak ezt más sanszosan kivédik lokálisan.
Az Enegrijás rész meg tökéletesen mutatja, hogy mennyire vették komolyan. Már magára a rakétára sem volt pénz. Volt egy sikeres indítás a Buránnal, oszt helló.
A '86-os Csernobili katasztrófa is kapcsolódott valamilyen szinten egy világméretű nukleáris konfliktushoz, hiszen gyakorlatilag azt szimulálták, hogy mi történik az erőműben egy közeli nukleáris csapás esetén.
Nem. Egyszerűen arról szólt a kísérlet, hogy vészleállás estén a keringtető szivattyúk áramellátását, amíg a dízelek fel nem pörögen a lendületben levő generátorral oldották volna meg, hiszen a hálózatról lekapcsolva ahhoz még bőnen elegendő áramot adott volna. Ehhez kellett megvárni azt, hogy az erőmá teljesíménye visszafogaható legyen. Csak ekkor a bejött a Xenom mérgezés és n+1 más balfaszkodás. Ebből lett a baleset. Szó sem volt ott arról, amit írsz. Egy közeli nukleáis csapás esetén kártyavárként dőlt volna össze a főépület, mert a megerősített kontément részt kispórolták.
A Szu nem a fegyverkezési programokba döglött bele, hanem a programokba és abba, hogy mellette a nép elért jólétét is fokozni akarták, vagy fenntartani.
Nézegesd a videót amit küldtem.
Mert a szocilaizmus azért csak erről szólt.
Gorbacsov nem vállalta, hogy az utóbbi árán fegyverkezik, sőt előre akart lépni. A szocialista országok csődje nem gazdasági volt, hanem politikai.
Lásd fent.
+ez.
Volt még egy jó Zárórás videó, de sajnos nem érhető el. Egyszer majd felkutatom.
Röviden, a posztoból egyetlen tény sem áll meg... -
#13
A vietnami háborút stratégiai bombázók elfogására kifejlesztett vadászgépekkel, nukleáris csapásmérésre kifejlesztett kis és közepes bombázókkal stb. max egy nukleáris szintű konfliktus esetén lehetett volna megnyerni.
Lenn a dzsungelben viszont az amcsiknak is ugyanazuk volt csak, mint a kongoknak, északiaknak: harcos egy gépkarabéllyal + pártagkönyvvel/bibliával felfegyverezve, akit max még valami aknavető támogat hátulról. És kb ennyi. Ezekből halt meg amcsiból vagy 50 000 vietből meg 1 millió.
"Általános tévhit. Az SDI-ból gyak. semmi sem valósult meg, egy blöff volt. A szovjetek lényegében nem is léptek rá, mert nem is kellett!"
Ő hát azért van 1-2 lézerfegyver, aminek a fejlesztése akkor kezdődött.
Az SDI meg a pajzs volt, de ott volt ám a kard is: lopakodó gépek a vezetési pontok meglepetésszerű megsemmisítésére, alacsony röppályájú neutron robbanófejes rakéták a nukleáris csapásmérő erő megsemmisítésére stb. Az SDI mint tisztán védelmi fegyver tényleg nonszesz.
De ha mint a váratlan csapást megtorló válasz elleni védelem, akkor bizony egy pár tucat rakéta 90%-os valószínűséggel történő megsemmisítése, akkor azt jelenti, hogy a SZU megtámadását kevesebb, mint 10 robbanófej felrobbanásával megúszhatják.
Na ez már nem mindegy!
És ezt az oroszok is tudták, ezért aztán 83-ban volt talán a világ a legközelebb a totális megsemmisüléshez, figyelembe véve, hogy akkorra mennyi fegyvert halmoztak már föl.
Az oroszok is el kezdték fejleszteni a saját rendszerüket, az Enyergia rakéta '87-ben történő első indításával akarták az új típusú űrbe telepített elhárító rendszer alapját megteremteni. Jó kérdés, hogy milyen irányba ment volna a világtörténelem, ha ez az indítás sikeres.
A '86-os Csernobili katasztrófa is kapcsolódott valamilyen szinten egy világméretű nukleáris konfliktushoz, hiszen gyakorlatilag azt szimulálták, hogy mi történik az erőműben egy közeli nukleáris csapás esetén.
A Szu nem a fegyverkezési programokba döglött bele, hanem a programokba és abba, hogy mellette a nép elért jólétét is fokozni akarták, vagy fenntartani. Mert a szocilaizmus azért csak erről szólt.
Gorbacsov nem vállalta, hogy az utóbbi árán fegyverkezik, sőt előre akart lépni. A szocialista országok csődje nem gazdasági volt, hanem politikai. A reformokra, a rendszerváltásra hivatkozva dezintegrálták a régi államot és a társadalmat.
Na ez az a hiba amit a kínai elvtársak nem követtek el.
-
#12
Csak gratulálni tudok hogy már van 5. rész is :) szépen össze lett gyűjtve ez a sok infó. Mindent olvastam és ez is jó lett. -
#11
Tényleg a főnök idézte elő, mármint úgy értem Gorbacsov idealizmusa, sőt naivitása ezt a szétesést, leépülést nagyban segítette.
Minden rendszer akkor hal meg, amikor az eszméből elszáll az élet, kiürül. Gorbacsov gyak csodavárásig fokozta a régi rendszertől való elfordulást. -
kvp #10 Remek a cikk! Nekem egy dolog tunt fel. Epiteni akartak egy olcson uzemeltetheto, gyors fordulasra kepes jarmuvet. Aztan mindenfele belso es koltsegvetesi vitak miatt epitettek egy dragan uzemeltetheto, lassan fordulo jarmuvet. Mindenki beleszolt a sajat erdei miatt, de vegul a penz elosztasan kivul nagyon keves gyakorlati haszna lett. Tehat a donteshozok vitaja miatt sikerult a legrosszabb technologiat osszevalogatniuk, ami vegul meg a legdragabb is lett. -
lapaleves #9 jól értem, hogy végül egy közgazdász döntötte el, milyen is lesz a zűrrepülő? -
#8
Azt 30-100 milliárd dollára teszik, bár azt soha nem mondta senki, hogy mikori dollárban számolva. Akárhogyis, ez a DoD éves költségvetését sem éri el. Ha ettől megrogyott a SZU, akkor csak azt mutatja, hogy mennyire volt képes az ország és mennyire túl voltak saját lehetőségeiken.
+ a lenti listához jött még a Bruan + Energija program. -
#7
Szal általában az látszik, hogy Amcsi belebonyolódott egy helyi háborúba, amit olyan fegyverekkel volt kénytelen megvívni, amit nem az ilyen konfliktusokra szántak.
Attól még nyerhető lett volna, ha a balfasz politikusok nem pofáznak bele és nem lehetetlen RoE-val küldik csatába embereiket.
A háború ezért is elhúzódott, ami viszont hatalmas költségeket jelentett.
A SZU-nak is, csak ezt sokan valamiért elfelejtik.
Aztán mivel Amerika a fejlesztések után egyre több helyi háborúk megvívására alkalmas fegyverrel rendelkezett egyre több helyi háborúba is bocsátkozott. Grenada, Afganisztán megsegítése Stingerekkel, páncélelhárító rakétákkal, a csúcs Öbölháború, Afganisztán, Irak.
Afganisztáni háború költségei vicckategóriásak voltak az okozott kárhoz képest és a SZU vietnámi szállításaihoz képes. Vietnám csak kőoaljból és petrolkémiai termékekből kapott havi 30 ezer tonnát. A jenki segítség kimerült élelemben, kiképzésben, eü. ellátásban és cirka 600 db Stingerben. Nem vágta a földhöz őket finoman szólva. A csúcsidőszakban volt 1 milliárd dollár / év a supprt. Egy TFS-nyi F-15C került kb. ennyibe, ez 24 db gép és a "bazár vele".
Ettől a trendtől eltérést csak a Reagan kormányzat jelentett a csillagháborús tervvel, ami igazi nagy formátumú stratégiai kezdeményezés volt, valszeg nem kicsit járult hozzá a Szu és a Béketábor széteséséhez.
Általános tévhit. Az SDI-ból gyak. semmi sem valósult meg, egy blöff volt. A szovjetek lényegében nem is léptek rá, mert nem is kellett!
Röviden. Ha az amcsik nem kaszálnak a 70-es évek elején, az kihívás lett volna a SZU-nak. Akkor ők is fejlesztettek volna, bár elmaradt volna a szociális, gazdasági fejlesztések.
A SZU az olyan fölösleges programokba halt bele, mint az n+1-dik új ICBM és SLBM. A '70-es évek végén és '80-as évek elején az alábbi főbb programok mentek.
- MiG-31 fejlesztés és gyártás
- MiG-29 fejlesztés és gyártás
- Szu-27 fejlesztés és gyártás
- Szu-24 gyártás és fejlesztés
- Szu-17 gyártás
- Sz-25 gyártás
Ezek fegyverzete is fejlesztés alatt volt. R-73, R-27, továbbfejlesztett R-60, R-33 és első precíziós rakéták, bombák és SEAD fegyverek. Ez csak a Légierő és vadszgép méretű gépek. Erre jött rá a Tu-22M program és Tu-160 a '80-as évek elejétől.
Haditengerészet?
- Delta III/IV + SLBM
- Typhoon + SLBM
- 4 db Kijev + Jak-38
- Kirov osztály
- Kuznyecov '80-as évek elejétől + gépfejlesztés hozzá
- Sovremenny rombolók
Ezek csak a nagy programok. Ezek után csodálkozol, hogy bedőlt a SZU? Tördék forrásból próbált lépést tartani a jenkikkel. Így is volt kihívás bőven nekik... -
JTBM #6 A kommunista blokk bukását a főnök idézte elő, ugyanis Csernobil költségei és tapasztalatai okozták, nem a csillagháborús fejlesztések.
Gorbacsov rájött, hogy a kommunizmus halott ügy és belülről szépen leépítette.
A rendszerváltást sikerült elcseszni, mert a kommunizmusból a szocializmusba váltottunk, ami a tapasztalatok fényében nem lehetséges, illeve pontosabban lehetséges, csak sok embernek fáj.
Kommunizmusból hatékonyan először kapitalizmusra kell váltani, ahogy Kína teszi/tette és majd ha a kapitalizmus felfejleszti a gazdaságot, valamint kapitalista emberekké alakítja a kommunista embereket, akkor lehetséges szocialista társadalmat "jól" csinálni.
Persze kérdés, hogy minek, a kapitalista társadalom "jobb", mint a szocialista... -
#5
Az sg.hu történetének egyik legjobb cikksorozata. Mondjuk a no.2 és 3 is Cifu-hoz köthető... -
#4
Egy másik ilyen nagy horderejű terv volt, amit szintén akkoriban kaszáltak el állami szinten, a szuperszonikus utasszállító. A Boeing több 10 000 embert rúgott ki utána.
Szal általában az látszik, hogy Amcsi belebonyolódott egy helyi háborúba, amit olyan fegyverekkel volt kénytelen megvívni, amit nem az ilyen konfliktusokra szántak. A háború ezért is elhúzódott, ami viszont hatalmas költségeket jelentett. A megszorítások miatt kaszálták a nagy, stratégiai jelentőségű projekteket.
Másrészt ugye a fegyveripari komplexum is rendesen fejte az államot. Alacsony hatékonysággal dolgozott.
A lényeg, hogy a nagy programokat elkaszálták, emberes űrrepülés ('75 után 7 évig nem volt amcsi az űrben, önálló űrállomáson rengeteget szüttyögtek, és nem is lett belőle semmi!), a katonai fejlesztések viszont átálltak a helyi háborúk igényei szerint.
Precíziós fegyverek, miegymás. Egy atomháborúban, nagyjából marhára nem fontos, hogy valami hagyományos kis lézerirányítású rakéta eltalálja a célt, ott ugyanis ha 1-nél több harckocsi, fegyver csoportosult, arra már valszeg rádobtak valami atomot, kissé kisarkítva.
Aztán mivel Amerika a fejlesztések után egyre több helyi háborúk megvívására alkalmas fegyverrel rendelkezett egyre több helyi háborúba is bocsátkozott. Grenada, Afganisztán megsegítése Stingerekkel, páncélelhárító rakétákkal, a csúcs Öbölháború, Afganisztán, Irak.
Ettől a trendtől eltérést csak a Reagan kormányzat jelentett a csillagháborús tervvel, ami igazi nagy formátumú stratégiai kezdeményezés volt, valszeg nem kicsit járult hozzá a Szu és a Béketábor széteséséhez.
Mi nem akartuk és tudtuk a hadifejlesztéseket újra fölfuttatni az emberek életszínvonala kárára, ezért gyak békekötés/kapituláció következett.
Más kérdés, hogy az un rendszerváltás még is csak az emeberek nagy részének életszínvonalának, életminőségének romlásával járt, de ez más téma.
Röviden. Ha az amcsik nem kaszálnak a 70-es évek elején, az kihívás lett volna a SZU-nak. Akkor ők is fejlesztettek volna, bár elmaradt volna a szociális, gazdasági fejlesztések. -
#3
Jó cikk!
Úgy izgulok, hogy mi lesz a sztori vége!
