#13
A vietnami háborút stratégiai bombázók elfogására kifejlesztett vadászgépekkel, nukleáris csapásmérésre kifejlesztett kis és közepes bombázókkal stb. max egy nukleáris szintű konfliktus esetén lehetett volna megnyerni.
Lenn a dzsungelben viszont az amcsiknak is ugyanazuk volt csak, mint a kongoknak, északiaknak: harcos egy gépkarabéllyal + pártagkönyvvel/bibliával felfegyverezve, akit max még valami aknavető támogat hátulról. És kb ennyi. Ezekből halt meg amcsiból vagy 50 000 vietből meg 1 millió.
"Általános tévhit. Az SDI-ból gyak. semmi sem valósult meg, egy blöff volt. A szovjetek lényegében nem is léptek rá, mert nem is kellett!"
Ő hát azért van 1-2 lézerfegyver, aminek a fejlesztése akkor kezdődött.
Az SDI meg a pajzs volt, de ott volt ám a kard is: lopakodó gépek a vezetési pontok meglepetésszerű megsemmisítésére, alacsony röppályájú neutron robbanófejes rakéták a nukleáris csapásmérő erő megsemmisítésére stb. Az SDI mint tisztán védelmi fegyver tényleg nonszesz.
De ha mint a váratlan csapást megtorló válasz elleni védelem, akkor bizony egy pár tucat rakéta 90%-os valószínűséggel történő megsemmisítése, akkor azt jelenti, hogy a SZU megtámadását kevesebb, mint 10 robbanófej felrobbanásával megúszhatják.
Na ez már nem mindegy!
És ezt az oroszok is tudták, ezért aztán 83-ban volt talán a világ a legközelebb a totális megsemmisüléshez, figyelembe véve, hogy akkorra mennyi fegyvert halmoztak már föl.
Az oroszok is el kezdték fejleszteni a saját rendszerüket, az Enyergia rakéta '87-ben történő első indításával akarták az új típusú űrbe telepített elhárító rendszer alapját megteremteni. Jó kérdés, hogy milyen irányba ment volna a világtörténelem, ha ez az indítás sikeres.
A '86-os Csernobili katasztrófa is kapcsolódott valamilyen szinten egy világméretű nukleáris konfliktushoz, hiszen gyakorlatilag azt szimulálták, hogy mi történik az erőműben egy közeli nukleáris csapás esetén.
A Szu nem a fegyverkezési programokba döglött bele, hanem a programokba és abba, hogy mellette a nép elért jólétét is fokozni akarták, vagy fenntartani. Mert a szocilaizmus azért csak erről szólt.
Gorbacsov nem vállalta, hogy az utóbbi árán fegyverkezik, sőt előre akart lépni. A szocialista országok csődje nem gazdasági volt, hanem politikai. A reformokra, a rendszerváltásra hivatkozva dezintegrálták a régi államot és a társadalmat.
Na ez az a hiba amit a kínai elvtársak nem követtek el.
#13