#151
Ezek azért nem a Blikkújság kategóriájába eső dolgok ám, csak jelezném.
A galaxisokban található csillagok kerületi sebességének anomáliája a '70-es évek óta ismert. A galaxisok látható anyagának tömegéből és annak eloszlásából számoltan kijövő, a gravitáció általunk ismert törvényei ismeretében kiszámolt eredménytől eltérő módon mozognak a csillagok. Erre egyik magyarázat a nem látható sötét anyag tömegének feltételezése, másik meg hogy a gravitációs törvények ezer fényév nagyságú léptékben nem úgy érvényesülnek, ahogy azt a relativitás elmélet jósolja.
Wiki link
Ezt a jelenséget szavahihető kutató nem tagadja, és elismeri, hogy ellentétben áll a relativitás elméletével is. Nem mindenre kéne magyarázatot adnia a relativitás elméletének, de momentán erre nem adni magyarázatot az már ciki. Szal jön a sötét anyag. Nincs azzal persze semmi gond, mert jó néhány részecskét így jósoltak meg, hogy valami nem stimmelt a méréseknél, antiproton, neutron, neutrino akármi.
Világegyetem gyorsuló tágulása.
Ez megint érdekes kérdés, nem tudom mit vitázol velem, az én álláspontom gyakorlatilag a csillagászok által is általánosan elfogadott képet tükrözi.
A relativitás elmélet kitalálásakor az univerzumot egy nem túl nagy (kb a galaxisunk méretével azonos) csillagokkal viszonylagosan egyenletesen telített állandó valaminek képzelte Einstein. Mivel a kis gravitációs eltérések destabilizálják az egészet és vagy összeomlik, vagy tágulni fog az egész ezért bevezette a kozmológiai állandót, amivel befagyasztotta.
Aztán a csillagászat újabb eredményei miatt az állandót eldobhatta, mert az univerzum, mint kiderült hatalmas és egyáltalán nincs egyensúlyi állapotban, hanem tágul. Ha tágul, akkor valamikor egy sokkal kisebb helyen kellett lennie, ez evidens. Szinte azonnal megalkották az Ös-robbanás elméletet, ami egy a relativitás elmélettel és mondjuk a termodinamikával, meg sok más fizikai területtel is összhangban álló elmélet volt. Amit aztán szépen el kezdtek kialakítgatani a kvantummechanika eredményeivel is.
Mert rájöttek, hogy a világegyetem valszeg nem egy atomokból, ionokból, vagy plazmából álló tűzgolyó volt kezdetben, hanem még annál is forróbb, amikor már az protonok is kezdenek felbomlani.
Ettől függetlenül egy szint fölött nagyjából jól leírta a világegyetem tágulását a relativitás elmélet.
Csakhogy jött 1988 és a távoli szupernovák fényét vizsgálva anomáliákat láttak azok vörös eltolódásában. Az anomália egyfajta értelmezése, hogy az univerzum nem csak hogy tágul, de ez a tágulás nem hogy lassul, vagy max marad viszonylag konstans, hanem a tágulás ma is energiát kap, és egyre gyorsul.
Itt is sok magyarázat lehetséges. Az első és általánosan elfogadott, hogy a gyorsulás oka az un sötét energia.
Persze az is lehetséges, hogy az univerzum geometriája, topológiája nem sík, és akkor a relativitás értelmében jelentkezhet a vörös eltolódás, vagy annak egy összetevője mint extra gravitációs vörös eltolódás. Vagy ismét csak, nagy léptékben a relativitás elmélet nem fedi le a valóságot. Wikilink-sötét energia.
Az érdekes persze az, ha kiderül, hogy nagy léptékben módosítani kell a relativitás elméletet annak megvalósulása matematikailag ugyan úgy fog kinézni, ha a gyorsulás oka egy új erő/részecske/energia/anyag, vagy a tér egyfajta topológiai sajátossága. Csakmert a relativitás elmélet NEM a kvantummechanikán alapul, a téridő NEM teljesen az a téridő, amit a kvantummechanika használ, annak egyfajta nagyléptékű interperetációja lehet. Egy gond van, hogy továbbra sem ismerjük azt a köztes nyelvet, amire mindkét nagy rendszert át lehet fordítani és egyesíteni. Annak ellenére, hogy Einstein a kvantummechanika területén is legalább annyi mindent letett az asztalra, mint a makrofizikai jelenségek leírásánál a relativitás elmélettel.
Ez az egyesítés még neki sem sikerült, pedig vagy 30 éven keresztül dolgozott rajta.
Ezeket csak zizikus miatt írom le ilyen részletesen, mert ő kérte, merthogy te gondolom ezekkel mind tisztában vagy. De legalább is nem ártana, ha ilyen nagy mellénnyel nekiállsz védeni azt, amit rajtad kívül talán az egész univerzumban más nem véd (Még Einstein sem védene jha még élne). Max még Molni, de ő nem számít, mert tőle már mexoktuk, hogy tökre értelmetlen dolgokért tud körmeszakadtáig harcolni, nem is olyan rosszul. Bár ettől általában még neki sincs igaza.)
#151
)